Arról szinte mindenki hallott már, hogy a probiotikus baktériumokat tartalmazó élelmiszerek jót tesznek a szervezetnek: helyreállítják az bélflóra egyensúlyát, és ezáltal nem csak az emésztésre, hanem még az immunrendszer működésére is hatással vannak. De vajon a kefirben vagy a joghurtban van több ezekből az egészséget támogató baktériumtörzsekből? Van egyáltalán különbség köztük?

Kefír vagy joghurt, szerinted, melyik az egészségesebb?

Nos, az tény, hogy a kefir és a joghurt közeli rokonok, hiszen mindkettő erjesztett tejtermék, és az ízük is hasonló. A legkomolyabb különbség a készítésük módjában van: a joghurtot csak baktériumok erjesztik, míg a kefirt baktériumok és élesztőgombák segítségével állítják elő.

A joghurt esetében a tejet felmelegítik, hozzáadják az élő baktériumkultúrát, majd hagyják az egészet kihűlni. A kefir előállításához úgynevezett „kefirmag”-ra, vagy kefir-szemcsékre van szükség, ez tartalmazza a baktériumokat és az élesztőgombákat. Egy csésze tejhez általában egy teáskanál kefirmagot adnak hozzá, 24 órára lefedve szobahőmérsékletű helyre teszik, és kész is van a kefir.

Nem teljesen egyforma…

A különböző előállítási mód eredményeképpen a joghurt sűrűbb és krémesebb, a kefir folyékonyabb (legalábbis az eredeti, natúr változatok, mert az ízesített ivójoghurtok más kategóriába tartoznak). A joghurt semlegesebb ízű, míg a kefir karakteresebb, savanykásabb, szénsavasabb. A kefirt akár meg is ihatod, míg a joghurtot inkább kanállal fogyasztják, sőt, akár tejföl helyett is bevethető, és a süteménybe is bátran teheted. A kefirt savanykás íze és folyékonyabb állaga ezekre kevésbé teszi megfelelővé.

görög joghurt

Fotó: unsplash.com

De mi a helyzet a táplálkozástani értékükkel?

Tekintve, hogy hasonló , ráadásul hasonlóan értékes élelmiszerekről van szó, számos közös tulajdonságuk van, de van néhány olyan dolog is, amiben eltérnek. Sokszor elég, ha az íz dönt abban, melyiket választod, hiszen mindkét tejtermék rendkívül egészséges. A sima kefir egy csészényi adagjában nyolc gramm fehérje van, míg ugyanennyi sima joghurtban hat gramm. A szénhidrát-tartalmuk is csaknem azonos egy csészényi kefir 9, egy csészényi joghurt 10 grammot tartalmaz ebből az alapvető tápanyagból. Mivel azonban a kefirben élesztőgombák is vannak, a kefir probiotikus hatása erőteljesebb, akár háromszor annyi probiotikus hatású baktérium is lehet benne, mint a joghurtban. Kalciumban is gazdagabb, adagonként 300 milligramm van benne, míg egy adag joghurt 180 milligrammot tartalmaz. A-vitaminból egy adag kefir 300 mikrogrammal, egy adag joghurt pedig 230 mikrogrammal látja el a szervezetedet.

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

5 titok, amit a kifutók modelljei sosem mondanak el – most kiszivárgott
A Victoria’s Secret exmodellje elárulta, mely napi szokások segítették a tökéletes alak és bőr megőrzésében.
Különleges cukor- és lisztmentes aranygaluska
Ez az aranygaluska recept különlegessége, hogy hagyományos cukor és fehérliszt nélkül készül, helyette természetes édességet adó sültalmakrémmel.
Óvatosan a vásárlással, ezek a ruhák megbetegítenek!
Ruhavásárláskor valószínűleg te is elsősorban arra figyelsz, hogy az adott darab jól nézzen ki, és kényelmes legyen. De gondoltál már arra, hogy milyen hatással van az egészségedre?
Rejtett kalóriák: mutatjuk, miért nem indul el a fogyásod
Ha fogyni szeretnél, érdemes odafigyelned azokra a rejtett kalóriákra, amelyek észrevétlenül hátráltathatják a céljaid elérését. Olyan ételek és italok is akadályozhatják a fogyást, amelyeket sokan egészségesnek gondolnak.
A lapos has titka: 7 napos mintaétrend, ami segít a fogyásban
Lehet, hogy te is szeretnél megszabadulni néhány pluszkilótól, vagy esetleg lapos hasra vágysz. A jó hír, hogy néhány hét alatt, megfelelő mozgással és étrenddel látványos eredményeket érhetsz el.
Szilvia fél év alatt húsz kilót fogyott
Nagyné Soltész Szilvia életében a gyerekkori évekhez hasonlóan, 40 felett is kulcsfontosságú lett a rendszeres sport és az egészséges fogyás. Amellett, hogy fitten tartja, a csoportos edzéseken tudja leginkább kiengedni a gőzt…
Menopauza 40 felett: tünetek és kezelési lehetőségek
A változókor, az ösztrogénszint csökkenése egy természetes folyamat, amely minden nő életében bekövetkezik, általában 50 éves kor körül. Ha azonban ez a folyamat még a negyedik X előtt kezdődik el, akkor korai menopauzáról beszélünk.
Kis tettek nagy célokért
A fenntarthatóság, az értékállóság, a tudatosság és újrahasznosítás már nem egy megfoghatatlan, távoli fogalomcsoport, amelyet egyénenként képtelenség lenne értelmezni, beépíteni az életünkbe. Éppen ezért mielőbb a mindennapok megszokott részévé kell tennünk annak érdekében, hogy kedvező változást érhessünk el, és egy élhetőbb világot hagyjunk a gyermekeinkre, unokáinkra.

Ajánlataink