1. ATKINS- DIÉTA
A diéta lényege a lipolízis (zsírégetés) folyamatának beindítása, vagyis annak elérése, hogy a szervezet a zsírok égetéséből nyerje a működéséhez szükséges energiát. A szervezet a mérsékelt szénhidrátbevitel következtében pár nap alatt átáll a lipolízisre, a zsírszövetekben tárolt zsírkészletet elkezdi energiaforrásként használni, ami automatikus fogyással, súlyvesztéssel jár. A kúra négy szakaszból áll: bevezető szakasz, a folyamatos súlyvesztés szakasza, az előkészítő súlymegtartás és az élethosszig tartó súlymegtartás.
2. ZÓNA DIÉTA
Kitalálója dr. Barry Sears biokémikus. Módszerének alapja, hogy az étrend 40 százalékban tartalmaz szénhidrátot, 30 százalékban fehérjét és 30 százalékban zsírt. A zóna diéta napi ötszöri étkezést írt elő, meghatározott időközökkel. A reggelinek például közvetlenül az ébredés után kell lennie, az utolsó, kis étkezésnek pedig közvetlenül lefekvés előtt. A diéta segítségével a szervezet ún. zsírégető módban marad, azaz nem tárolja a zsírt, hanem felhasználja. A zóna diéta a szervezet inzulinszintjét tartja megfelelő „zónában”, és ezáltal olyan folyamatok indulnak el a szervezetben, melyek elkezdik elégetni az elraktározott zsírt. A diéta sokféle élelmiszertípus fogyasztását megengedi. A szervezet rövid időn belül beáll arra, hogy optimálisan hasznosítsa a bevitt tápanyagokban lévő energiát, ami súlycsökkenést eredményez.
3. KETOGÉN ÉTREND
Alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú diéta, a lényege az, hogy a szénhidrátok megvonásával arra kényszeríti a szervezetet, hogy zsírokból fedezze az energiaigényét. A diétát elsősorban az epilepsziás betegek – főként gyerekek – kezelésére fejlesztették ki. Normál esetben az élelmiszerek elfogyasztásával felvett szénhidrátot a szervezet glükózzá alakítja, majd pedig felhasználja. A ketogén diéta alatt, mivel kevés a szénhidrát, a máj a zsírokat zsírsavakká és ketonokká bontja le. A glükóz helyett így a ketonok játsszák az energiahordozó szerepét. A vér és az agy magas ketonszintje pedig hozzájárulhat az epilepsziás rohamok számának csökkenéséhez. A klasszikus ketogén diéta 4:1 arányban állapítja meg az étkezési zsírok, illetve a fehérjék + szénhidrátok arányát a táplálkozásban. Ezt elsősorban az összes, magas szénhidrát-tartalmú élelmiszer, így a gyümölcsök, keményítőt tartalmazó zöldségek, tésztafélék, kenyerek, cukor és más édesítőszerek kizárásával éri el. A megfelelő zsírbevitelt tej, tejszín, vaj fogyasztásával biztosítják.
4. VEGETÁRIÁNUS ÉTREND
A vegetáriánus étrend követői nem esznek húst. Legtöbben ovo-lakto vegetáriánusok, akik csak a húst mellőzik az étrendjükből, de tojást, tejet és tejterméket, mézet fogyasztanak. A laktovegetáriánusok sem húst, sem tojást nem fogyasztanak, tejterméket viszont igen. Sokan etikai okokból lesznek vegetáriánusok, az egészségügyi előnyök csak az életmódváltás után tudatosulnak. Az utóbbi években végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a jól összeállított vegetáriánus étrend követői között sokkal kevesebb a túlsúlyos, általánosan jobb egészségi állapotúak és jellemzően hosszabb ideig élnek, mint azok, akik húst fogyasztanak.
5. VEGÁN ÉTREND
A vegán étrend csak növényi eredetű ételeket engedélyez, kerül minden állati eredetű összetevőt, a tojást, tejet, tejterméket, halat, sőt még a mézet is. A vegánizmus sokkal inkább életmód és filozófia, mint étrend. A vegán életmód követői általában nem egészségügyi, hanem környezetvédelmi és etikai okokból utasítják el az állatok árucikk státuszát. Úgy vélik, hogy a modern, intenzív gazdálkodási módszerek a környezet szempontjából károsak, és hosszú távon nem fenntarthatók. A növényi alapú étrend kedvezően hat a környezetre, követői fizikailag és mentálisan is egészségesebbek.
