A közösségi média túlzott használatának megvannak a maga veszélyei
– Sokan a közösségi oldalakat keresik fel információért, hírekért, vagy egyszerűen csak azért, hogy ne érezzék magukat egyedül – mondja Balogh Andrea pszichológus. A veszély, hogy túl sok időt töltünk a virtuális térben, nagyon is valós, még akkor is, ha okosan használva ezek a felületek segíthetnek átvészelni a nehéz napokat. A szakember szerint itt az idő önvizsgálatot tartani, és ha az alábbi jeleket tapasztalod önmagadon, próbáld korlátozni a közösségi média oldalain töltött időt.
1. A közösségi média mint pihenőidő
Otthon dolgozol? Nos, akkor senki sem láthatja, mennyi időt töltesz a közösségi médiát böngészve. Míg az irodában ülve könnyű elkerülni a Facebook csapdáit – egyszerűen azért, mert tartasz attól, meglátják, hogy mit csinálsz –, addig a home office alatt semmi sem tart vissza attól, hogy szünet címén elkezdj kutakodni, hogy vajon ki mit csinál.
A probléma nem is egy gyors, 10 perces szünettel van, hanem azzal, amikor ez az idő 30-60 perccé vagy még hosszabbá nő. Ráadásul a közösségi média oldalain való szörfözés nem is pihentető! Használd inkább ezeket a szüneteket tornára, zenehallgatásra, légzőgyakorlatokra, meditációra.
2. Csak görgetsz, görgetsz és görgetsz…
A Facebookot és persze a többi közösségi oldal is úgy alakították ki, hogy egyfajta függőséget okozzon: különböző hírcsatornák, információmorzsák alapján elindul, és csak megy, megy egy végtelen térben, hogy megtalálja a téged leginkább érdeklő témákat, a legérdekesebbnek vélt hozzászólásokat. Mivel közben számtalan olyan információval is találkozol, ami nem érdekel, mész, kutatsz tovább, hogy újra valami izgalmasra, vonzóra lelj.
3. Egyre többet gondolsz arra, hogy másoknak jobb az élete
Pedig ez valójában nem így van. A legtöbb felhasználó hazudik, pontosabban szépít – lehet, hogy nem direkt, de mégsem a teljes igazságot mutatja az életéről. Hiszen ki az, aki szívesen eldicsekszik a kudarcaival, dokumentálja a bizonytalanságait vagy a küzdelmeit? Sokkal jobb csak a szép élményekről hírt adni. Ez azt a hamis látszatot keltheti az ismerősökben, hogy tökéletes harmóniában él. Ha úgy érzed, hogy a te életed ehhez képest unalmas, sivár és a hullámvölgyek miatt értéktelenebb másokénál, valószínűleg túl sok időt töltesz ismerőseid (és ismeretlenek) posztjainak tanulmányozásával.
4. Az ellenszenvet a személyes találkozókon is érezteted
Most ugyan kevesebbet találkozol a barátaiddal, ismerőseiddel, de előfordulhat, hogy mégis összefutsz valakivel, akinek az életét nyomon követed. A Facebookon, Instán látott események miatti irigység a való életbe is átvihető, és a beszélgetés alatt frusztrált lehetsz, haragot érezhetsz emiatt…
A követés leállítása
„A sok negatív hatástól megkímélheted meg magad, ha letiltod vagy leállítod a követését azokat, akik irritálnak, akiktől értéktelenebbnek érzed magad, vagy akik dühöt váltanak ki belőled – javasolja szakértőnk. – Ugyanígy védekezhetsz a rosszindulatú kommentelők ellen is. Ezzel védheted saját és családod nyugalmát.”
5. A közösségi média felületeit tekinted a fő hírforrásoknak
Ha egyre többször hivatkozol beszélgetéseidben arra, hogy információit a közösségi médiában szerezted, el kellene gondolkodnod azon, hogy vajon a megfelelő platformot választottad-e az adott témában. A Facebook különböző algoritmusokat használ, így olyan cikkeket fog feldobni, amelyek témáját korábban már kommentelted, lájkoltad, és olyan oldalakról fog híreket felkínálni, amelyeket már többször is meglátogattál. Ahhoz, hogy egy adott helyzetről kiegyensúlyozottabb képet kapj, érdemes más nézőpontokat is figyelembe venni.
6. Romlik az empátiás készséged
A képernyőn keresztül megélt interakciók az érzelmek téves értelmezéséhez vezethetnek, hiszen leírva sok minden más. Ráadásul könnyebb egy síró jelecskét küldeni valakinek, aki szomorú, mint szavakkal megvigasztalni. A közösségi média nagy veszélye az is, hogy a negatív, szomorú dolgokat, a panaszkodást könnyű figyelmen kívül hagyni.
Meghatározott idő
„Valószínűleg pontosan tudja, hogy a párja, a gyerekei mennyi időt töltenek a közösségi felületeken. Jó, ha meghatároznak egy időintervallumot, amikor mindenki szabadon fészbukozhat, de fontos, hogy ha valaki beszélgetni akar, akkor a másik valóban jelen legyen, és ne a számítógépet, telefont, tabletet bámulja közben” – mondja a pszichológus.
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Mikor kell „közösségi elvonóra” menni?
- Úton a belső béke felé
- Érzelmi reakciók a járvány idején – Hogyan maradj nyugodt?
- Hallgass a megérzéseidre!