Szerencsére ma már nem csak egyetlen sajtot, a Magyarországon klasszikusnak számító trappistát ismerjük. Nem vitatjuk érdemeit, a mindennapok elengedhetetlen tartozéka, hiszen a legtöbb háztartásban lapul a hűtőben belőle egy-egy darab. Ám legyünk nyitottak az újdonságokra. A karácsonyi sajttál desszerten igen sokféle sajt elfér. Válogathatunk dán, holland, svájci, francia vagy akár olasz sajtok között. Elkortyolgathatunk mellé egy pohár bort, hiszen az remekül kiemeli a sajtok ízét.

A bor mellett természetesen kerüljön más is a tálra. A sajtok mellé helyezzünk szőlőszemeket, vöröset és fehéret egyaránt. Tehetünk a tálra pár szem félbevágott szilvát, de szinte kívánni fogják a sajtok a sárgadinnyét is. A gyümölcsökön kívül egy-egy szelet jó minőségű füstölt vagy pácolt sonkát is tehetünk rá, ezek azonban legyenek leheletvékonyra szelve. Kiváló választás a serrano, a fekete erdei vagy a pármai sonka. Mivel ezeknek az ára igen borsos, vásároljon belőlük pár szeletet és vékonyra csíkozva helyezze el azokat a tálon. A gyümölcs- és sonkafélék mellett hintsen a sajtok tetejére natúr diót, mogyorót és mandulát. Ezek a kalciumban gazdag ropogtatnivalók szintén kellemesen kiemelik a sajtok ízét, az erőteljesebb ízvilágú fajták aromáján pedig kicsit enyhítenek is.

Lássuk, milyen sajtok kerülhetnek az ünnepi tálra.

Holland sajtok: a legnépszerűbbek vagy legismertebbek az edami és a gouda.

A goudát sokan keverik a trappistával, pedig a valódi gouda sajt íze sokkal erőteljesebb, állaga sokkal zsírosabb. Íze markáns, felületén nagyobb lyukak találhatók. Íze kellemesen édeskés, így remekül passzol akár szőlőhöz, akár diófélékhez. Karakteres íze miatt fogyasszunk hozzá kicsit nehezebb száraz vörösbort, de kiválóan passzol hozzá egy pohár finom chardonnay is.

Kb. 400 kcal/100 gramm.

Az edami állaga omlósabb, mint a goudáé vagy akár a trappistáé, színe is sokkal erőteljesebb, sárgásabb, bár ezt gyakran növényi eredetű színezékkel érik el. Pár darab borsó nagyságú lyuk van a felületén. Szelíd és édeskés ízű, rugalmas az állaga. Ha sikerül érettebb edami sajthoz jutnunk, annak az íze még sokkal pikánsabb, mint a fiatal edamié. Félédes olaszrizling mellé vagy akár pezsgőhöz is nagyon finom, de kifejezetten jót tesz az ízének pár szem dió is.

Kb. 350 kcal/100 gramm.

Olasz sajtok: a legnépszerűbb a parmezán, a gorgonzola, a mozzarella.

A gorgonzola tulajdonképpen olyan az olaszoknak, mint a franciáknak a rokfort. Tehéntejből készült, igen erőteljes, fűszeres sajtféleség. Kékes-zöldes penészes a belseje. Héja kissé vastag, de ehető, íze nem csak fűszeresen pikáns, de érezhető benne egy kis savanykás aroma. Gyümölccsel és száraz vagy félédes, gyümölcsös, illatos aromájú fehérborral az igazi.

Kb. 340 kcal/100 gramm.

A Magyarországon is igen népszerűvé vált és szinte már magyarosított mozzarella sajt már csomagolásában is kitűnik társai közül. A mozzarellát üvegben, műanyag dobozban vagy zacskóban árulják. A kis gömb formájú sajtdarab ugyanis sós lében ázik és egészen a felhasználásig abban is kell maradnia. Bivalytejből készül, bár a szupermarketekben kapható csomagolt álmozzarellákat már a jóval olcsóbb tehéntejből állítják elő. Ezért van az, hogy a valódi mozzarella kicsit savanykás ízű, rugalmas állapotú, míg a tehéntejes verziónak szinte semleges íze van, ráadásul állaga kissé gumiszerű. Egy sajttálon azért van helye, akik ugyanis nem kedvelik az intenzív ízű sajtokat, azok szívesen elcsipegetik a mozzarellagolyókat sonkával, esetleg olajbogyóval. A valódi bivalymozzarellának nagyon magas a zsírtartalma, 48%, de a tehéntejes verziók már nem ilyen zsírosak, kb.32-35%-os zsírtartalommal rendelkeznek. Ez a többi sajthoz képest viszonylag alacsony.

Tehéntejes mozzarella: kb. 215 kcal/100 gramm, a bivalytejes: kb. 330-340 kcal/100 gramm.

Parmezán sajt

Ez a sajttípus egyetlen sajttálról sem hiányozhat! Az egyik legrégebbi európai sajt. Két-három évig érlelik, az az előnye, hogy korlátlan ideig eltartható, egyre keményebbé válik az idő múlásával, de nem romlik meg. Enyhén intenzív ízű, kemény sajt, jól lehet szeletelni vagy forgácsokat készíteni belőle. Bor mellé egyenesen elengedhetetlen! Minél keményebb, annál lassabban mállik szét a szánkban. Gyümölcsök közül az alma és a szőlő passzol hozzá a legjobban, borok közül a száraz vörös, de akár egy édes fehérrel is jól harmonizál. Nem túl magas a zsírtartalma, mindössze 30-32%, ezért is szokták javasolni salátákra reszelve.

Kb. 380 kcal/100 gramm.

Francia sajtok: lehetnek egészen tejszínes, krémes állagúak, lágyak, penészesek, préseltek.

Sajttálra a legjobb penészes és lágy sajtokat tenni. Lágy sajt például a népszerű camembert vagy a brie típusú sajtok. Ezek penészbevonatúak, ízük nagyon erőteljes is lehet, attól függően, hogy meddig érlelték őket. Gyümölcshöz kiválóan illenek. Mivel a penész miatt ízük különleges, inkább utóízben érezhető legrejtettebb aromájuk, melyet egy korty bor kiválóan kiemel. Vegyünk a szánkba egy falat sajtot, majd egy korty száraz vörösbort és pár pillanatig ne nyeljük le. Különleges ízélményben lesz részünk.

Camembert és brie típusú sajtok: kb. 260-270 kcal/100 gramm.

Egészen különlegesek lehetnek egy sajttálon a penészes tésztájú sajtok. Ínyenceknek a kedvükben járhatunk, ha mellé egy fás, testes francia vörösbort kínálunk. A penészes tésztájú sajtokat kék sajtnak, márványsajtnak vagy foltos sajtnak is nevezik, hiszen magában a belsejében rejlik a kék ecsetpenész. Ilyen tehát a kéksajt, a márványsajt, a rokfort. Ízük nagyon intenzív, önmagukban nagyon nehéz őket fogyasztani. Határozott, erős, sós íz jellemző rájuk. Egy kis gyümölcs kiválóan tompítja az erőteljes ízeket. Ez nem azt jelenti, hogy elnyomja, egyszerűen nem lesz furcsának tűnő utóíze. Kis falatokban tálaljuk fel.

Márványsajt: kb. 360 kcal/100 gramm, kéksajt: kb. 320 kcal/100 gramm, rokfort: kb. 380 kcal/100 gramm.