1. A nagy beismerés: függők vagyunk
Morcos, ha nem jut hozzá a jól megérdemelt, ebéd utáni csokiadagjához? El sem tudja képzelni a délutánt egy kis nasi nélkül, az estét pedig pár gombóc fagyi nélkül? Bizony, ez függőség. Nehéz beismerni, de a cukor addikciót okoz, ahogyan a kokain is. Minél többet eszünk belőle, annál többet kívánunk.
2. Mi is a cukor?
Mielőtt elhatározzuk, hogy cukor nélkül éljük tovább az életünket, tisztázzuk, mitől is akarunk megszabadulni. Mert a cukor nem csak a csokiban, a sütikben, de bizony a kenyérben, egyéb pékárukban, a tejben, és a csomagolt élelmiszerekben is megtalálható. Gyakorlatilag mindenben. Jelöljük ki a határainkat: melyek azok a cukortartalmú élelmiszerek, amelyeket nélkülözni tudunk és melyek azok, amelyeket nem.
3. Takarítás!
Söpörjük ki a csábítást a háztartásból. Mert ha nincs otthon édesség, kísértésbe is nehezebben esünk. Dobjuk ki, ajándékozzuk el, de semmiképpen ne töltsük újra cukros raktárainkat. Vonatkozik ez nem csak az édességekre, de a cukorral teli félkész ételekre: például szószokra, mikrózható „ebédekre”. A nassokat pedig bátran cseréljük le. A chips helyett jöhet a sózatlan mandula, a kakaós keksz helyett a szotyi vagy a tökmag.
4. Keresse a rejtőzködőket!
Mint azt már fentebb is írtuk, nem csak az édességek vannak tele felesleges cukrokkal. Nem véletlenül olyan édes a gyümölcsjoghurt, a boltban kapható tejberizs, zabkása vagy a gyümölcslé sem. Nem kell kizárnunk azonban ezeket a finomságokat az életünkből, de jobb, ha otthon készítjük őket. A natúr joghurtot ízesítsük friss vagy fagyasztott gyümölccsel, a reggeli dzsúszt pedig facsarjuk saját kezűleg.
5. Adjon időt magának!
Nem ámítjuk: az első cukormentes időszak nehéz lesz. Nagyon. Egyeseknek akár két hét is elég, hogy a cukor iránti sóvárgásuk megszűnjön, másoknak több időre van szükségük. Csakúgy, mint más drogok esetén, itt is időt kell adnunk a detoxikációnak. Valószínűleg megőrül majd az ebéd utáni nassért, és sokszor száll vitába önmagával egy szelet tortáért. Tartson ki, idővel jobb lesz, és belátja majd: megérte a szenvedést.
Csokis-sütőtökös pite
Fotó: Shutterstock
6. Igyon több vizet!
Amikor már nagyon vágyik egy nagy adag tiramisura, a legjobb, amit tehet, ha megiszik egy nagy pohár hideg vizet. Ha már nagyon unja az ízét, csavarjon bele citromlevet vagy dobjon a poharába pár szelet lime-ot. És az uborkás vizet próbálta már?
7. Kényeztesse magát!
Attól még, hogy a cukrot elhagyja az életéből, nem kell az összes kényeztetésről lemondania. Az első pár hétben talán megvonhatóak ezek a jutalomfalatok, ám hosszú távon nem biztos, hogy működni fog – félő, a sóvárgás legyőzi az akaraterőt. Hogy ezt elkerülje, néha-néha jutalmazza meg magát egy-egy kocka cukormentes vagy fekete csokival, egyen gyümölcsjoghurtot, friss málnát, almát mandulavajjal. És bizony, még a cukormentes rágó is jó megoldás lehet e vészterhes időkben.
8. Vonja be a családját!
Csak azért, mert leszokik a cukorról, még nem jelenti azt, hogy a családja is követi a tervét. Bár a jó példa talán ragadós lesz, mégsem várhatja el, hogy ők is kövessék az étrendjét. Kérje meg a párját, ne vásároljon olyan élelmiszereket, amelyektől ön igyekszik megszabadulni. Ugyanakkor tegye könnyebbé a család dolgát: helyettesítse a cukrot olyan finomságokkal, amelyeket a párja és a gyerekek is örömmel fogyasztanak. A titkos tartalékaikról pedig jobb, ha nem tud…
9. Óvakodjon a pótlástól!
Igaz, az előbbi pontban az apró jutalomfalatokról írtunk, azonban jó, ha ezeket csak esetenkénti megoldásként vesszük elő. Mondjuk egy héten egyszer. Hiába mondunk le a cukorról, ha más édesítőkkel pótoljuk – sokkal nehezebb lesz a leszokás.
