Kortalanul, harmóniában – A minőségi és hosszú élet 5 titka

A Kortalanul! című könyv szerzőjének foglalkozását nehéz lenne meghatározni: edző, StrongFirst Master-oktató. Lakatos Péternek köszönhető, hogy Magyarországon elterjedt a kettlebell és a krav maga. Húsz éve foglalkozik profi sportolókkal és civilekkel, akik „csak” egészségesebben és tovább szeretnének élni. Most arról írt, miként javíthatnánk életminőségünkön, hogyan lehetünk még egészségesebbek, fittek.

– A sportolóim, barátaim rendszerint ugyanazokkal a kérdésekkel kerestek meg. A kérdések nagy része legtöbbször arra vonatkozott, amivel a legtöbb életmódmagazin foglalkozik: mit együnk, hogyan sportoljunk, és általában, mit csináljunk, hogy minél tovább élhessünk minőségi életet – mondja Lakatos Péter. – Kortalanul! című könyvemben ezekre a kérdésekre adott válaszaimat foglaltam össze.

Azt együk, ami táplál!

Manapság, amikor mindennap új csodadiéta ígér változást, amikor mindenki fogyózik, mégis egyre csak gyarapszik a társadalom súlya, nehéz helyzetben van, aki meg akarja mondani a „tutit”. Péter, aki alapvetően az alacsony szénhidrátbevitel, a keto és a paleo irányzatok mellett teszi le a voksát, kiemeli: a legfontosabb, hogy a józan paraszti ész szerint táplálkozzunk, azt együk, ami táplál, nem pedig megbetegít minket.

– Soha nem értettem a nagy karácsonyi, családi vacsorákon magukat teletömő embereket, akik utána nem győzik kapkodni a pirulákat. Hát miért eszünk olyat, ami nem tesz jót, amitől rosszul érezzük magunkat, ami nem szolgálja az egészségünket? – teszi fel a kérdést a szerző.

Kell a használati utasítás!

– A krónikus betegségek nagy része nem hirtelen alakul ki, történik meg velünk, mint egy lábtörés. A rossz kondíció, az inzulinrezisztencia, az elhízás, az ebből fakadó magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek „lappangási ideje” 20–40 év – folytatja Lakatos Péter. – Életünk nagy részében egészségtelenül táplálkozunk, keveset mozgunk, aztán pedig csodálkozunk, ha kialakul a betegség. Ha az új műszaki cikkünket nem a használati utasítás szerint használjuk, és az elromlik, hiába rohanunk vissza az áruházba, követelve a pénzünket. Miért csodálkozunk, hogy a testünk nem úgy működik, ahogy szeretnénk, ha magunk sem úgy foglalkozunk vele, ahogy kell?

A drasztikus diétába, életmódváltásba fogó próbálkozók 95 százaléka elbukik.

Azért, mert irreális elvárásokat támaszt maga elé, megfogadja, hogy heti öt-hatszor edz, csak egészséges, organikus ételeket eszik.

– Ez lehetetlen elvárás. Erre senki nem képes. Nem csoda, hogy már a rajtnál sokan elbuknak. A változás mindig fájdalom. Én arra esküszöm, hogy minimalizálni kell ezt a fájdalmat, akkor lehetünk sikeresek. Aki korábban nem mozgott, az csak sétáljon, hetente kétszer, mondjuk fél órát. Ennyi ideje mindenkinek van. Lépcsőzzön, ne liftezzen! Az ételkérdés sem könnyű: a legtöbben azt hiszik, csak a drága, szuperegészséges alapanyagok által lehet fogyni. Ma ezt nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak, inkább az olcsó, rossz minőségű és sokszor hizlaló ételeket eszik. Megértem őket is, de nekik is van egy javaslatom: próbálkozzanak meg az időben korlátozott evéssel, vagyis az időszakos böjttel.

Időszakos böjt, amikor pihen a szervezet

– A böjt szó a legtöbb emberben rossz érzést vált ki, a koplalással azonosítjuk. Pedig erről szó sincs, egyszerűen csak hagyni kellene kicsit pihenni a szervezetünket. Mondjuk 12 órán keresztül, kezdjük ekkora időintervallummal. Ez nem olyan nehéz: este nyolctól reggel nyolcig tart. Ennyit mindenki kibír. Pár hónap múlva jöhet a 14 órás ablak, később pedig a 16 órás – javasolja Péter.

Állítása szerint már csak azzal, hogy 12 órán át nem eszünk, rengeteget tehetünk az egészségünkért. Mert tulajdonképpen a „Mit eszünk?” kérdésnél sokkal fontosabb a mikor eszünk. Persze mielőtt ennél drasztikusabb böjtbe vágunk, mindenképpen konzultáljunk szakemberrel!

Egészség 5 lépésben

– Természetesen a test igényei egyénenként eltérőek, de egy szakember segítségével és persze a józan paraszti ésszel könnyen megtalálhatjuk, mi számunkra a legmegfelelőbb étrend és mozgásforma. De ezeknél is fontosabb a helyes légzéstechnika – szögezi le Lakatos Péter. – Amikor ezt hallják, a legtöbben legyintenek, ugyan, lélegezni mindenki tud. Igen, csak a legtöbben nem helyesen teszik ezt. Nem orron keresztül és nem hasba lélegeznek. Ez rossz minőségű alváshoz, mindenféle ízületi fájdalomhoz, magas vérnyomáshoz és elhízáshoz vezethet. Az első teendőnk tehát, ha javítani szeretnénk életminőségünkön, hogy sajátítsuk el a megfelelő légzéstechnikát. Ebből következik a megfelelő alvás – ez a második pont. (Egyik sem kerül pénzbe.) A fontossági sorrend harmadik és negyedik fokán az edzés és az étkezés áll, ezek felcserélhetőek. Az ötödik pedig a mentális jóllét. Ez mindenkinek mást jelent, számomra a napi hálaadást. Ha ebben az öt pontban rendet teszünk, akár 120 évig is élhetünk. És ami a fő: minőségi életet.