Mi az irritábilis bél-szindróma?
Az irritábilis bél-szindrómát (IBS) 1988-ban írták le először egy római konferencián. Olyan krónikus (vagy legalább 3 hónapig tartó) tünetcsoport, amely a bélműködés zavaraival jár, leggyakrabban hasi fájdalom, a bélmozgások rendszertelensége (a székletürítés ritmusának és a széklet állagának változásai), illetve haspuffadás jellemzi. Fő tünetek:
- hasi fájdalom
- hasmenés
- székrekedés
- haspuffadás és szelesség
- nyákos széklet
- a nem teljes székletürítés érzete
Láz, hidegrázás, fogyás, vérrel kevert széklet, és folyamatos, szűnni nem akaró hasi fájdalom más, súlyosabb betegségekre utalhat. A betegség egyik leggyakoribb oka nagy valószínűséggel a stressz. De lehetséges okai közé tartozik a gyomor-bélrendszer bakteriális fertőzése, antibiotikumos kezelés, a helytelen, nem egészséges táplálkozás is. A gázképződéshez vezető, puffasztó ételek fogyasztása, zsíros ételek, túl sok koffein és alkohol fogyasztása. Az alacsony rosttartalmú táplálék, valamint általában a túl bőséges étkezés szintén hozzájárul a kellemetlen tünetek kialakulásához. Az orvos által irányított diéta elengedhetetlen része a betegség hatékony kezelésének. A magas rosttartalmú ételek fogyasztása (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék) biztosítja a belek megfelelő feltöltöttségét, és segít a vizet a bélen belül tartani. Célszerű kerülni a hagyományosan is puffasztónak tartott zöldségeket, a hüvelyeseket, káposztaféléket, a könnyen erjedő szénhidrátokat tartalmazó ételeket. Korlátozni kell a sör, az alma- és szőlőlé, a banán, a diófélék és a mazsola fogyasztását. Az élelmiszerekhez adott szorbitol és bizonyos gyógyszerek fokozzák a belekben a gázképződést. Figyelembe kell venni, hogy a nagy mennyiségű rostot tartalmazó táplálék is erősíti a gázképződést. Az irritábilis bél-szindrómában szenvedő betegeknek meg kell tanulniuk többször, kisebb mennyiséget enni, mert ezzel a tüneteik enyhülhetnek. Az irritábilis bél-szindróma krónikus megbetegedés, amely sok kellemetlen, életminőséget rontó tünettel jár, de nem életveszélyes. A legtöbb betegnél jobb és rosszabb időszakok váltakoznak, attól függően, mennyire stresszes időszakot él át a beteg, és mennyire képes betartani az életmódbeli előírásokat.
Colitis ulcerosa
Magyarul fekélyes vastagbélgyulladásnak nevezik. A gyulladás a bélfal rétegei közül csupán a nyálkahártyát érinti, a mélyebb rétegeket nem. A krónikus betegség lefolyása hullámzó, jó és rossz periódusok váltakoznak. A jó periódusban eltűnnek a panaszok, a beteg jól érzi magát. Viszont testi vagy lelki túlterhelés, illetve bél- vagy egyéb fertőzés hatására visszaeshet. A betegség következményeként ízületi gyulladás is kialakulhat, ezért célszerű bélbetegséget kezelő specialistához fordulni. Fő tünetek
- véres hasmenés
- hasi fájdalom, mely többnyire a has bal oldalán és a székeléssel kapcsolatban jelentkezik
- láz, só- és vízvesztés, vérszegénység
A betegség oka ismeretlen. Feltehető, hogy veleszületett, vagy az élet során szerzett hajlamhoz társul valamilyen kiváltó tényező, például fertőzés, lelki vagy testi túlterheltség, mely a lappangó hajlamot felszínre hozza. Az ismeretlen eredetű gyulladás kialakulásában és fenntartásában szerepe van az immunrendszer hibás működésének is. A betegség nem igényel speciális diétát, mert nincs olyan étrendi tényező, mely előidézi a betegséget, vagy rontja az állapotot. Viszont nagyon lényeges, hogy étrendi változtatásokkal javíthatók a betegség tünetei, főleg a hasmenés, hasi görcs. Érdemes kerülni a tejet, a nyers gyümölcsöket, a zöldségeket, az erősen hagymás, fűszeres és zsíros ételeket, a panírozott sülteket. Tünetmentes időszakban ezek az ételek is fogyaszthatók.
Ezt már olvasta?
A Crohn-betegség
A Crohn-betegség (Morbus Crohn) az emésztőrendszer krónikus gyulladásos betegsége. Általában a fiatalokat érinti, de nem ritka gyermekkorban és idős korban sem. 1932-ben írták le először. A gyulladás szakaszosan alakul ki, ép és kóros területek váltakoznak, a gyulladásos folyamat a bélfal összes rétegében fellelhető. Jellemző a betegség jó és rossz periódusainak a váltakozása. A visszaesés oka nem mindig ismert, bél- vagy egyéb fertőzés, bizonyos gyógyszerek (például reuma-ellenes szerek), testi vagy lelki túlterhelés okozhatja. Fő tünetek
- ha a vékonybelet érinti:
- fogyás
- felszívódási zavar
- hasmenés
- hasfájás
ha a vastagbelet érinti:
- véres hasmenés
- láz
Sajnos ennek a betegségségnek sem ismerik pontosan a kiváltó okát. Kutatók úgy vélik, hogy a betegség ugyan nem örökletes, de létezik egy bizonyos genetikai fogékonyság, amely a bélnyálkahártya ellenálló képességének csökkenését eredményezi. Ha nagyon lefogyna a beteg, akkor a tápanyagokban, vitaminokban gazdag étrend ideális, nem ajánlott a tej fogyasztása, a puffasztó zöldségeket is kerülni kell (kukorica, lencse, bab, káposztafélék, zöldpaprika, cseresznye, hagyma, retek). Továbbá el kell hagyni a szénsavas italokat, alkoholt, kávét, az édességeket, a gyorséttermi ételeket, a zsemlemorzsával panírozott sülteket. A gyümölcsök közül a hasmenéshajlam miatt célszerű elkerülni a szőlőt, a szilvát, viszont a banán szinte mindig fogyasztható. Fontos, hogy a beteg fogyasszon elegendő húst, sajtot, túrót, a vas-, fehérje- és kalciumhiány pótlására. Nyers paradicsomot, uborkát mérsékelten aktív gyulladásban is ehet. Gyakran előfordul, hogy az orvos szükségesnek tartja tápszer felírását is.
