A parodontális betegség az íny bakteriális fertőzését jelenti. Keletkezhet egy-egy fog körül vagy az egész szájüregre kiterjedően. A száj normál állapotban is rengeteg baktériumot tartalmaz, amelyek a lepedéken és az abból képződő fogkő felületén telepednek meg, és fertőzik az ínyt, vagy súlyos esetben pusztítják a fogakat tartó csontszövetet. Ha a szervezet immunrendszere megsérül, legyengül, a baktériumok szaporodása fokozódik, és a folyamat felgyorsul. A parodontális betegség a legtöbb esetben nem okoz komoly tüneteket, de figyelmeztető jelei azért vannak.
VÉRZŐ ÍNY
Általában az ínygyulladás első jele. Valójában egy teljesen normális válaszreakció arra, hogy a szájhigiénia nem megfelelő: a fogakon túl sok baktérium halmozódott fel, emiatt gyulladás alakult ki, ami megakadályozza, hogy a szájban lévő baktériumok bekerüljenek a szervezetbe. A vérzés többnyire fogmosáskor vagy rágáskor jelentkezik. Mivel a panaszt a rossz szájhigiénia okozza, megfelelő fog- és szájápolással a vérző íny egy hét alatt rendbe hozható. Fontos a plakk eltávolítása, melyben a baktériumok elszaporodtak, és amely a gyulladást okozta. Napi rendszeres fogmosással, fogselyem és szájvíz használatával a gyógyulás gyors és megakadályozható komolyabb elváltozás kialakulása.
ROSSZ LEHELET
Alkalmanként mindenkivel előfordulhat, hogy kellemetlen szagú a lehelete. Tíz esetben nyolcszor a rossz lehelet oka a szájban keresendő. Az ínyszövet alatt megtelepedett baktériumok szaga jellegzetes: olyan, mint az alkohol vagy a rothadó alma.
PIROS, DUZZADT ÍNY
Az ínygyulladás enyhébb jelei közé tartozik. Fontos kezelni, hogy a gyulladás ne húzódjon mélyebbre. Az orvos által felírt fogkrémmel, ecsetelővel 2-4 hét alatt jól gyógyítható.
FOGÉRZÉKENYSÉG
Ha az ínygyulladást nem sikerül megállítani, a folyamat tovább halad és úgynevezett korai fogágygyulladás alakul ki. Ekkor már a gyulladás mélyebbre húzódik, nem csak az íny felső részét érinti. A következő lépés, hogy már a fog kemény szövete is sérül: ahol nem védi a fölhúzott fogíny, a gyökér szabaddá válik. Ez a rész érzékeny lesz, hiszen nem védi semmi.
MOZGÓ, „VÁNDORLÓ”, KIHULLÓ FOGAK
A súlyos, kifejlődött fogágybetegségnél az állandó ínygyulladás miatt már a fog alatti csontszövet is károsodik. Ekkor a foggyökerek már nagyon kilátszanak, akár fél-egy centiméter hosszan. A legsúlyosabb állapotnál a csontszövet annyira leépül, az íny pedig annyira gyulladt és fellazult lesz, hogy a fog egyszerűen kihullik. Ez az első, egygyökerű fogaknál – amelyeknél ez a probléma a leggyakrabban jelentkezik – jellemzően úgy zajlik, hogy a fog először picit elkezd mozogni és ferdülni, vándorolni, rés keletkezik mellette, majd elkezd még komolyabban mozogni. Ha nem is hullik ki, használni nem lehet rendesen, harapásra nem alkalmas, mozgása állandó fájdalommal jár.
PLAKKOK KIALAKULÁSA
A fogakon képződött plakk tulajdonképpen egy biofilm, amely elsősorban baktériumokat, levált hámsejteket, fehérjéket, szénhidrátokat tartalmaz. A benne lévő baktériumok képesek az íny hámjának a bontására és emellett a szervezet immunválaszának a beindítására. A dentális plakkot csak a fogorvos tudja eltávolítani.
KRÓNIKUS STRESSZ
Csak azért, mert sok a stressz az életében, nem kell feltétlenül parodontális betegség kialakulásával számolnia – bár az esélye kétségtelenül nagyobb, mint azoknak, akik olyan szerencsések, hogy stresszmentesen élnek. A krónikus stressz ugyanis csökkenti az immunrendszer védekezőképességét, megnehezíti a szervezet számára a fertőzések leküzdését.
FOGCSIKORGATÁS
Ha rendszeresen csikorgatja a fogát – ébren vagy alvás közben –, növelheti az ínybetegség kialakulásának kockázatát. A csikorgatás ugyanis olyan erőt fejt ki, amely számos struktúrát érint: az állkapcsi ízületet, a fogakat, a fogínyt stb.