A túlevés problémájával küzdőknél általában van néhány ételcsoport, amely kiváltja a fékezhetetlenséget. Ez lehet kenyérféle, sós ropogtatnivaló, pogácsa. Egy másik nagy csoport az édességfüggők, akik a csokit, fagyit, csokikrémet, süteményeket nem tudják mértékkel fogyasztani. Luxemburgi kutatók szerint vannak emberek, akiknek ösztönös hajlamuk van a sóvárgásra. Ha meg a családban is azt látták, hogy minden az evés körül forog, akkor olyan programot kaptak, amelyet nem könnyű törölni.
„Miért nincs önfegyelmem?”
Lehet, hogy van, más területeken. Például a munkában mindig pontos, készséges, szorgalmas, maximalista, de ez olyan feszültséget okoz, hogy csak az evéssel tudja kompenzálni, ez vezet a túlevés problémájához. Sokak számára a párkapcsolati alkalmazkodás, és ne lepődjünk meg, de az anyaság is olyan terhet jelent, aminek a szorongásait evéssel tudják csak oldani. Mert ez a legegyszerűbb, leggyorsabb, ezt látták, ez vésődött be gyerekként. Vannak, akik soha nem adják meg a módját az evésnek, rohanva fogyasztják az ételeket, egy óra múlva arra sem emlékeznek, hogy mit ettek.
Így vesztik el a kontrollt a mennyiség és a minőség felett. Mások hetente egyszer-kétszer lengenek ki, és vannak, akik egyszerűen nem tudnak ellenállni az ételnek, az sem érdekli őket, hogy tönkreteszik önmagukat. Minden gondolatuk az evés körül forog. Ez utóbbi a legsúlyosabb fázis, lelki terápia nélkül minimális a siker esélye. De azért nem reménytelen!
„Hogyan tudom abbahagyni a túlevést?”
Akármilyen idegesítően és korlátozóan hangzik, csak a rendszeresség és a precíz „könyvelés” fogja kihúzni a bajból. Igenis el kell kezdeni étkezési naplót vezetni, őszintén és kőkeményen be kell tartani az adagokra vonatkozó szabályokat. Eleinte lesznek tiltások, de ha megerősödött mentálisan, elérte a vágyott testsúlyt, akkor már nem kell semmiféle ételtípust nullára redukálni, pusztán be kell érni a „ritkán keveset” szabállyal.
Kilépni a tagadásból
Az evési szokásainkkal őszintén szembe kell nézni, mindenféle sunnyogás és elnézés nélkül. A túlevés témakörét gyakran elbagatellizálni „Egy süti még nem hizlal!” jelszóval nagy hiba. Csakhogy ha minden étkezés mellé jár valami desszert, az napi 1000 kalóriával is megnöveli a bevitt energiamennyiséget.
Mások meg vannak győződve arról, hogy ők normálisan étkeznek, csak a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt híztak el. Az intellektualizálók elméleteket gyártanak arról, hogy mit miért kell megenniük, mindent elolvasnak a diétázásról, rendkívül jól tájékozottak a tudományos eredményekben, csak nehogy szembe kelljen nézni saját érzelmi problémáikkal.
Teljes tiltás vagy mértékletes fogyasztás?
Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Szakemberek szerint az ételfüggők számára a korlátozás veszélyes ösvény, mert az egy kocka csoki után a többség képtelen megállni. Az édes ízek további sóvárgást kapcsolnak be, és onnan már nehéz a lejtőn megállni. és ha ettem egy kocka csokit, akkor a mai diétámat úgyis elrontottam, innentől már mindegy, jöhet az egész tábla, egy kis jégkrém meg egy pizza is, ellensúlyként. Szóval a mértékletességhez már nagyon erősnek kell lenni.
Vannak azért cukormentes édességek, ezekkel segíthetünk a szenvedélyünkön, de a gyümölcs ennél is jobb megoldás lenne. Aki tényleg változást akar, annak el kell fogadnia a tiltásokat, mert az egészsége és az élete múlik ezen. A fehér lisztről és a cukros ételekről le kell mondani ahhoz, hogy végre kiszabaduljunk a hízás fogságából.
„Hogyan kezdjem el?”
Először is mindent ki kell dobni, ami tilos, még véletlenül se legyen otthon semmi, ami kísértésbe visz. Tervezzük meg a heti étrendet, az első időkben hasznos lehet előfizetnünk egy ételszállítónál legalább ebédre, vagy ha megtehetjük, akkor érdemes egész napra. Könnyebb lesz, nem kell főzni, nem kell az üzletben sóvárogni, a felszabadult időt fordíthatjuk akár testmozgásra is.
EZ IS ÉRDEKELHETI:
- 7 tipp kalória- és porciókontrollra
- 10 pici lépés, amivel változtathat az életmódján
- Így nassolj, ha diétázol!
