Irány a „Nagy Víz”!
A magyarok többsége a közeli tengerpartokat választja úti célul, és leginkább apartmanban nyaralunk, mert az olcsóbb megoldás. Általában naponta egy meleg ételt megfizetünk, mégiscsak nyaralásról van szó. A kérdés az, milyen helyi ízeket érdemes megkóstolni a legkedveltebb üdülőhelyeken.
Horvát tengerpart
Mint minden tengerparton, itt is bőséges a kínálat a frissen fogott halakból, amelyeket reggel szállítanak a halászok az éttermekbe. A halakat többféleképpen is készítik, sütik roston, olajban, és rántva is. Persze a sült krumpli a klasszikus köret, de azt jobb, ha kihagyjuk. Rendelhetünk tonhalat (tuna), tintahalat (lignja), apró szardellát. A polip (hobotnica) és a rák (jastog) sem hiányzik az étlapról, és sok különböző napi fogás van, esélyünk sem lesz azonosítani ezeket, de talán nem is kell. A horvátok is készítenek a görög salátára emlékeztető salátákat, de ahogy délebbre megyünk az Adrián, ott már török hatások is mutatkoznak a gasztronómiában.
Ki ne hagyjuk a darált húsból készült cevapcicit, amelyhez ajvárt érdemes enni, vagyis padlizsános paprikakrémet. Kiváló a nyers sonkájuk, és nagyon jól készítik a húsételeket, mert kifejezetten hússzerető nép a horvát. Ahogy közeledünk a tengerparthoz, már sok helyütt árulnak az utak mentén házi sajtokat. Jellegzetes zöldségük a mángold, ami a spenótra emlékeztet, nem szép ugyan, de finom.
Görög tengerpart
Nagy ország lévén, nyilván sok helyi specialitással találkozhatunk régiónként. Az alap közös, rengeteg zöldség, jó olajok, és kiválóan elkészített húsok, elsősorban bárány, izgalmas fűszerezéssel. Gyros léptennyomon kapható, ehetjük, amíg el nem unjuk. Gazdag az előétel-kínálat, sokszor már azzal is jól lehet lakni. Ide sorolják az itthon is kedvelt joghurtos uborkasalátát (tzatziki), a padlizsánkrémet (melidzano), a darált hússal töltött szőlőleveleket (dolmadákia). De érdemes megkóstolni a leveseiket is, mert egész másképp készítik, mint mi, sokszor citrommal ízesítik, rizst tesznek bele. A turisták kedvence a rablóhús (souvlaki), ami tradicionálisan bárányból készül, de a külföldiek kedvéért már más húsból is sütik. Nem maradhat le egyetlen taverna étlapjáról sem a darált húsból készült fasírt (keftedes).
A citromos csirke is nagyon fi nom. A tavernák is elsősorban sült krumplival kínálják a húsokat, de sokféle, változatos salátát is találunk mindenhol. Amit mi görög salátának hívunk, az a falusi saláta (horiatiki), de mindenütt kapunk egyszerű paradicsomsalátát is. Mindenképpen érdemes megkóstolni egy autentikus mousakát is, ami darált hússal rakott padlizsán. A tenger gyümölcseiből szintén elképesztő a kínálat, ha van az étlapon, kóstoljuk meg a kardhalat (swordfish) vagy a különlegességnek számító vörös márnát (barnubia). Ez utóbbi már nem lesz olcsó, mert nem számít mindennapos fogásnak. A görögök rengeteg jóféle gyümölcsöt termesztenek és fogyasztanak, mindenképpen együnk Krétán dinnyét, mert ott a legjobb, meg szőlőt és nap érlelte nektarint.
Olasz tengerpart
Ott bizony lesznek bajok, mert mit is ér egy olasz nyaralás pizza- és spagettikóstolás nélkül. A fantasztikus kenyérfélékről és pékárukról már nem is beszélve. Talán Olaszországban a legnehezebb mértéket tartania annak, aki szeret jókat enni. Maradjunk annyiban, hogy mindent lehet, de az adagot csökkentsük le. No de, ha nem jóféle sonkás szendvics, nem pizza és tészta, akkor mit együnk? Ehetünk például igazi, autentikus zöldséglevest (minestrone), bablevest (zuppa di fagioli). Sok helyen kínálnak a tészták helyett rizottót. Észak-Olaszországban kukoricalisztből polentát készítenek a húsok mellé köretként.
A milánói sertésborda is mindennapos étel, friss cikória, ruccola, lollorosso, római- vagy madársaláta hozzá a legegészségesebb köret – többnyire vegyesen (insalata verde mista). Igazán laktató zöldségfogás a töltött padlizsán (melanzane ripiene), vagy a nálunk is kedvelt előétel, a Capri-saláta (insalata caprese), amely paradicsomból, mozzarellából és bazsalikomból áll. Ha kisvárosokban járunk, mindenképpen kóstoljuk meg a helyi sajtokat, sonkákat.