Nem kell sok hozzá, hogy dehidratált legyen az ember: elég csak 1,5 százalékot veszíteni a testünk vízháztartásából (az emberi szervezet 60 százaléka víz). Érdemes nem csak akkor inni, amikor szomjasnak érezzük magunkat, hiszen a dehidratált szervezet hosszú távon „szenved”. Nem csak kellemetlen leheletet okoz, de más káros egészségügyi hatásokkal is kell számolni, amelyek közül némelyik igazán veszélyes lehet. Összeszedtünk párat a lehetséges mellékhatásokból.

Kellemetlen lehelet

Egy sűrű, hosszú munkanapon az ember könnyen megfeledkezik arról, hogy hidratáljon. A nap végén azonban kellemetlen lehet a leheletünk – állítják fogorvosok. A vízhiányos szervezetben ugyanis csökken a nyáltermelés, ez pedig kedvez a szájban található baktériumoknak, ami egyenes út a rossz szájszaghoz. Szóval igyunk, méghozzá sokat, és ne csak a magunk, de mások érdekében is.

Folyamatos farkaséhség

A dehidratáltság gyakran éhség formájában jelentkezik. Nem csak szimplán éhesek vagyunk, de leginkább édességre vágyunk. Különösen fontos, hogy megerőltető fizikai munka vagy edzés során ne csak közben és utána, de előtte is hidratáljunk. Ha ugyanis dehidratált állapotban edzünk, a szervezetünk elsősorban glükózt „éget”, így nem csak a teljesítményünk csökken, de utána sóvárgunk is a szénhidrátokért.

Romló koncentrációs képesség

Sokan egyetértenek abban, milyen rossz a dugóban vesztegelni, főleg, ha már nagyon szorít a szükség. Köztudott, hogy ilyen állapotban nehezebben koncentrálunk, azonban azt már kevesebben tudják, hogy vízhiány is okozhat koncentrációs zavarokat. Sőt ezek majdnem olyan veszélyesek, mintha ittas állapotban vezetnénk: a reakcióidő megnő, kevésbé tudunk figyelni a körülöttünk lévő forgalomra. Igyunk tehát, mielőtt hosszú autóútra indulunk, és érdemes közben is pótolni a vizet – még akkor is, ha emiatt többször kell majd megállnunk útközben, mert hív a természet.

Száraz bőr

Az egészségesen ragyogó bőr nem a drága krémeknél kezdődik – ezek csak a külső hidratáltságért lehetnek felelősek. Azért azonban, hogy valóban egészséges legyen a legnagyobb szervünk, inni kell, méghozzá sokat. Ellenkező esetben hiába kenegetjük a száraz kezünket, hosszú távon nem érünk el eredményt. Hogy mennyi folyadékot kell ehhez fogyasztanunk, függ az életvitelünktől is. Ha például mindennap edzünk, vagy kávé nélkül nem tudunk létezni, ezért literszámra döntjük magunkba a koffeint, valószínűleg többet kell innunk az átlagosnál. Bőrgyógyászok azt javasolják, ha száraz a bőrünk, ne vigyük túlzásba a zuhanyozást – kevesebb, mint 5 perc bőven elég a zuhanyrózsa alatt –, és ne használjunk forró vizet, mert attól még szárazabb lehet a bőrünk.

Álmosság

Az ebéd utáni, kora délutáni álmosság nem csak a kajakóma számlájára írható – a vízhiány is szerepet játszik benne. Ha ugyanis dehidratált a szervezetünk, a vérnyomásunk csökken, a pulzusunk növekszik, a vér lassabban jut az agyba – ez pedig álmossá tesz. A vízhiány az izomzatunkra is rossz hatással van, gyengébbnek, erőtlenebbnek érezzük magunkat ilyen állapotban.

Rosszkedv

Ha nyűgösek vagyunk, talán utoljára jut eszünkbe, de elűzheti a levertséget, ha iszunk egy nagy pohár vizet. A vízhiány bizonyítottan fejfájáshoz vezet, mint fentebb írtuk, befolyásolja a koncentrálóképességet, és még ingerlékennyé is tesz. Előzzük meg a bajt, ne várjuk meg, míg a fenti tünetek jelentkeznek, hidratáljunk a nap folyamán többször. Fázóssá tesz Meglepő talán, de ha dehidratált a szervezetünk, fázósabbak is lehetünk. Mindezt az okozza, hogy vízhiányos állapotban a szervezet limitálja a véráramlást a bőrben, illetve a víz hőt hordoz magában, ami felmelegíthet – ennek hiányában garantált a lúdbőr. Így könnyen előfordulhat, hogy meleg szobában is fázunk – ne a fűtést emeljük még magasabbra, igyunk egy pohár vizet inkább.