Candida-diéta: használ vagy árt az egykori „csodamódszer”?

Nem minden Candida, ami annak tűnik!

Néhány éve számos általános tünetet a Candida elszaporodásának tudtak be, és úton-útfélen lehetett találkozni olyan szolgáltatással, ami ennek a kórnak a kimutatását ígérte, és kis túlzással minden második ember a Candida-diéta szabályai szerint étkezett.

– Azonban a dolog nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, hiszen a legtöbb tünet bármilyen más betegséghez is tartozhat, sőt, akár pszichoszomatikus, azaz lelki eredetű testi tünet is lehet – mondja Krisz Andrea dietetikus.

Az esetek nagy részében nem okoz betegséget

A Candida-fajok „normálisan” is jelen vannak az emberi szervezetben. A Candida albicans az egyik leggyakoribb képviselője ennek a csoportnak, és egy egészséges ember székletében akár 80%-ban kimutatható. Az esetek nagy részében semmilyen betegséget nem okoz, mivel túlszaporodását más jótékony baktériumok gátolják. Ha mégis elszaporodik, általában azokon a területeken okoz panaszt, ahol normál körülmények között is előfordulhat. Ha az immunrendszer jól működik, akkor csak helyi fertőzés jön létre, például a hüvelyben, a szájüregben. A bélben élő Candida bejuthat a vérkeringésbe, ha az immunrendszer védekező képessége erősen lecsökken (pl. AIDS, leukémia vagy kemoterápiás szerek alkalmazása során), ebben az esetben már érintettek lehetnek a fertőzésben a belső szervek is.

A rossz közérzettől az allergiáig

Ha a kandidiázis krónikus mértékeket ölt, az úgynevezett „élesztőszindrómát” válthat ki, ami az általános panasznak számító rossz közérzettől egészen az allergiáig sokféle tünetet produkálhat.

– A helyi fertőzést okozó kandidiázis az érintett területből vett mintából mutatható ki, laboratóriumi vizsgálattal. Vérből is kimutatható a fertőzés, immunglobulinok és antitestek kimutatásával. De bármelyik vizsgálatról is van szó, azok tévedhetnek is bizonyos körülmények között, ez pedig megnehezíti a Candida kóroki szerepének bizonyítását – jegyzi meg a szakember.

Mik a kerülendő életek a Candida-diéta során?

– Ha minden kétséget kizáróan sikerült bebizonyítani, hogy Candida-fertőzéssel állunk szemben, akkor az elsődleges terápia a gyógyszeres kezelés. Ebben egyetértenek a szakemberek, bármi is a véleményük a második lehetőségről, azaz a diéta hatékonyságáról. Az elsőt bízzuk a kezelőorvosunkra, a diéta ügyében pedig érdemes dietetikushoz fordulni, mert a diéta szakszerűtlen alkalmazása akár hiányállapotokhoz is vezethet! – folytatja a dietetikus.

A Candida-diéta során kizárják azokat az élelmiszereket, amelyek kedvező körülményeket teremtenek a Candidának, illetve azokat, amelyek eleve penészgombákat tartalmaznak. Kerülendők a finomított szénhidrátok, az azt tartalmazó élelmiszerek, a magas glikémiás indexű ételek. A finomított lisztből készült termékek, az ecet és az ecetes élelmiszerek, italok, valamint a szeszes italok minden formája is tilos. A húsok és a húskészítmények az esetleges antibiotikum-szennyezettség miatt csökkentett mennyiségben fogyaszthatók, vagy kerülendőek.

Vitatott módszer

A diétát általában néhány hétig tartják, és ha a tünetek nem javulnak, további megszorítások szükségesek. Nőknél 3-6 hónapnál, férfiaknál pedig 1-2 hónapnál tovább nem javasolják ezt a szigorú megvonásokkal járó étrendet. Ha diéta után az addig tiltott élelmiszerek visszavezetése a tünetek kiújulását okozza, akkor a diétát folytatni kell legfeljebb másfél évig.

– Hogy a diéta valóban használ-e, az egyelőre vitatott. Megítélésének fő nehézsége, hogy nincs megfelelő tudományos kutatás, vizsgálat, amelynek eredményei bizonyítanák, hogy valóban hatásos lenne. A hosszú időn át alkalmazott szigorú megszorítások pedig akár súlyos hiányállapotokat eredményezhetnek, ezért alaposan át kell gondolni, hogy megéri-e alkalmazni a módszert! – hangsúlyozza Kreisz Andrea.