LÁSSUK A TÉNYEKET!
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 2017-es felmérése alapján Magyarország Európa legelhízottabb nemzete, de globális szinten is csak az USA, Mexikó és Új-Zéland előz meg bennünket. A magyar lakosság mintegy 30 százaléka elhízott, ez a 15 év alatti gyerekek 16 százalékát érinti. Az okok persze összetettek, nem csupán az, hogy a magyar konyha zsírban gazdag és nem mozgunk eleget. Szerepet játszik ugyanis az edukáció és a hagyományok is. A felmérésből kiderült, hogy a kevésbé iskolázottak körében többen túlsúlyosak vagy elhízottak, illetve még mindig dívik az a szemléletmód, hogy a gyerek és a nő akkor egészséges, ha pufók és kerekded. Ráadásul az OECD előrejelzése szerint, ha nem változtatunk, az elhízás és túlsúly görbéje a következő években Magyarországon tovább hízik majd.
EZ MÉG NEM ELÉG
A kormányok különböző szankciókkal és élelmiszeradó-formákkal igyekeznek az egészségtelennek kikiáltott élelmiszereket visszaszorítani a piacon, viszont az egészségesnek titulált ételek egy része igencsak túl van árazva, ami nem könnyíti meg a dolgát annak, aki változtatni szeretne az életmódján. A legtöbb élelmiszeren már feltüntetik az egységes makrotápanyag-összetételt (zsír, szénhidrát, fehérje, rost), de azoknak, akik nem értenek a táplálkozáshoz legalább alapszinten, ezek az értékek épp olyanok, mint egy többismeretlenes matematikai egyenlet.
NEM AZ ÉTEL A BŰNÖS
Azért hibás az az elképzelés, hogy ha az ételeket adókkal „megbüntetjük”, akkor helyre áll a világ rendje, mert nem az étel a bűnös, hanem mi. Például, ha megeszünk egy fánkot, attól még nem lesz semmi bajunk, nem fogunk másnapra elhízni vagy hirtelen szívinfarktust kapni. Viszont, ha megeszünk belőle ötöt, és mindennap megeszünk belőle ötöt, az már nagyon is számít. Ilyenkor ki a hibás? A fánk vagy mi?
MIT TEHETÜNK?
Ahelyett, hogy elengedjük a fülünk mellett a tényt, hogy a túlsúly és az elhízás népbetegséggé vált, mert már a csapból is ez folyik és unalmas, inkább vegyük fel a kesztyűt, mielőtt még túl késő lenne. Hiszen olcsóbb a megelőzés, mint a gyógyszeres kezelés, ugyanis a pluszkilók komoly betegségek, például szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethetnek, amelyeknél a halálozási arány igen magas. De a mozgásszervi problémák vagy a hormonális gondok sem elhanyagolhatók. Jó hír, hogy a mozgás az összes problémára megoldást tud adni. A kardiovaszkuláris rendszert a kardiózással, a mozgásszervi problémákat a saját testsúlyos edzéssel, a hormonális gondokat pedig magával a mozgással tudjuk orvosolni.
HASZNÁLJUK ARRA AZ ÉTELT, AMIRE VALÓ
Szülőként soha ne használjuk az ételt jutalmazásra, ne csokival vagy hatfogásos vacsorával akarjuk kifejezni a szeretetünket a családunk, a gyerekeink iránt. Ha az evésre nem mint örömforrásra, hanem mint a testünk tápanyagszükségletének kielégítési módjára gondolunk, akkor sok minden a helyére kerülhet. Persze ez nem azt jelenti, hogy néha-néha ne ehetnénk meg egy csokit, egy fánkot vagy egy pizzát, de keressünk más örömforrásokat és jutalmazásokat a hétköznapokra. Például unaloműzésként ne nassoljunk, hanem olvassunk egy könyvet, hétköznapi sikereinket pedig a sarki kifőzde helyett a moziban is megünnepelhetjük.
