1. Túlsúly
A túlsúly számtalan szövődményt okozhat, például 2-es típusú cukorbetegséget, metabolikus szindrómát, szív-és érrendszeri panaszokat, és bizony mélyvénás trombózis kialakulásában is szerepe lehet. Egyrészt azért, mert a súlyfelesleg megnöveli a visszértágulat kialakulását, melyben a vér áramlási sebessége lelassul, pangás lép fel, ami megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét. Ezen kívül a túlsúly olyan betegségeket is okozhat (magas vérnyomás, diabetes), melyek szintén nagy trombózis-provokáló faktornak számítanak.
2. Dohányzás
A túlsúlyhoz hasonlóan a dohányzás is rombolóan hat az egész szervezetünkre, és óriási károkat okozhat, ráadásul 23%-kal megnöveli a trombózis esélyét is! Ennek oka, hogy súlyosbítja a keringési betegségeket, károsítja az érfalat, növeli a vérlemezkék összecsapódását (aggregációját), így mind a vénás, mind az artériás oldalon okozhat vérrögöket.
3. Terhesség, gyermekágyi időszak
A hormonális változások, melyek terhesség és szülés után létrejönnek, mind a kismama és a gyermek érdekét szolgálják, ám ezeknek vannak sajnos árnyoldalaik is. Ilyen például az, hogy nő a vér alvadékonysága, ráadásul a kialakult fizikai hatások (pl. növekvő méh, a baba nyomja a medence ereit) miatt sokkal könnyebben lép fel trombózis a kismamáknál. Amennyiben a nő császármetszéssel hozta világra babáját, úgy az esély még nagyobb!
4. Fogamzásgátló, hormonok szedése
A hormontartalmú fogamzásgátlók és az egyéb hormonterápiában részesülők is nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen ezek a szerek fokozzák a véralvadást. A legjobb az lenne, hogy még mielőtt bárki hasonló készítményhez nyúl, végeztessen rizikóbecslést trombózis szempontjából, benne trombofília szűréssel, és ha magas, úgy más védekezési módszert válasszon, és ha lehet, ne alkalmazzon más hormonális készítményeket sem (pl. klimax terápia, tesztoszteron pótlás).
5. Trombofília, illetve korábbi trombózis
Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha nincs normál tartományon belül az INR szintjük (ez általában 2-3 közt van). Ekkor ugyanis PTS, azaz poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök.
Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a rizikó. Természetesen léteznek a trombofíliáknak enyhébb és súlyosabb formáik is, ám ha ez utóbbi csoportba tartozik valaki, úgy véralvadásgátló terápiára szorul megelőző célzattal – mondja Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.
6. Tartós immobilitással járó betegségek
Leggyakrabban törés utáni gipszelés, olyan belgyógyászati betegség, ami tartósan betegágyhoz köt. Továbbá olyan neurológiai betegség (pl. stroke, sclerosis multiplex) esetén, ami szintét immobillá teheti a beteget.
7. Bizonyos betegséggel küzdők
Vannak olyan betegségek, amelyek megléte szintén megnöveli a trombózis rizikóját, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van.
Ezek a betegségek a következők:
- Cukorbetegség
- Pitvarfibrilláció
- Daganatok (főleg petefészek, méh, vastagbél, hasnyálmirigy)
- Súlyos visszértágulatok
- Magas vérnyomás
Ezt tedd, hogy megelőzd a trombózist!
- Dohányzás abbahagyása
- Súlyfelesleg leadása
- Rendszeres testmozgás
- Egészséges étrend
- Bőséges folyadékfogyasztás
- Szükség esetén megfelelő véralvadásgátló terápia, illetve kompressziós terápia
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Így csökkentheted a rák kockázatát: 5+1 tipp
- Mi állhat a térdfájdalom hátterében? Így előzd meg vagy kezeld a problémát!