Ülőmunka és trombózis
Az emberek többsége napjainkban ülőmunkát végez, ami nagyban megnöveli a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét. Az ülőmunkának azonban sokféle formája létezik, a trombózis szempontjából azt kell figyelembe venni, amelyik a legveszélyesebb – például egy szalagnál ülő elektronikai eszközöket forrasztó, egyéb rizikókkal terhelt ember sokkal rosszabb helyzetben van, mint akinek módja van óránként 5 percre felállni és sétálni kicsit.
Ennek elsősorban az az oka, hogy a tartós mozdulatlanság és az ülés – főleg keresztbe tett lábbal – negatív hatást gyakorol a vénás keringésre, ugyanis az erekben ekkor lelassul a keringés, pangás jön létre (éppen ezért alakulnak ki sok esetben kitüremkedő visszértágulatok). Ez az állapot az alvadási rendszer nagyfokú aktivizálódása miatt fokozza a vérrögképződés esélyét, és ezt tovább növeli az ülőmunkával gyakran együtt járó magas vérnyomás, dehidratáltság, mozgáshiány és túlsúly.
Tünetek és teendők
Az érintett végtag livid elszíneződése, az ödéma, a fájdalom mind a problémára utaló jellegzetes tünet, ám olykor előfordulhat, hogy különösebb panasz nélkül lép fel ez az állapot. Ennek nagy veszélye, hogy a kialakult vérrög – vagy annak egy-egy része – leszakadhat, és a véráramlás útján a tüdőbe kerülve, életveszélyes embóliát okozhat, ami véres köpettel, mellkasi fájdalommal és nehézlégzéssel jár. Fontos, hogy mélyvénás trombózis és tüdőembólia esetén is azonnal mentőt kell hívni, a gyógyulás után pedig megfelelő figyelmet kell fordítani a prevencióra.
Érdemes tudni, hogy a rizikót tovább növeli egy esetleges trombofília (fokozott trombózishajlam), ezért, ha az ülőmunkát végző családjában előfordult már trombózis/tüdőembólia, esetleg, ha az érintett már átesett a trombózison, akkor érdemes vérvétellel megbizonyosodni arról, nincs-e fokozott genetikai hajlama a vérrögképződésre. Ez esetben ugyanis meglehet, hogy antikoaguláns, vagyis véralvadásgátló terápiát szükséges alkalmazni a trombózis elkerülése céljából.
Ülőmunka trombózis után
A második-harmadik trombózis kialakulásának esélyét mind az ülőmunka, mind egy korábbi trombózis megnöveli, ezért sokakban felmerül a kérdés, hogyan tovább, ha egyszer már megtörtént a baj. Természetesen nem szükséges a munkahelyváltás, ám bizonyos óvintézkedések betartása fontos. A problémát elsősorban az első trombózis kapcsán véglegesen tönkrement vénabillentyűk okozzák: leggyakrabban ezeken a helyeken történik egy újabb esemény. A szakértő szerint a trombózis után szakorvos által meghatározott ideig véralvadásgátlásra van szükség, melyet akár élete végéig alkalmaznia kell a betegnek. Igen fontos, hogy a régebbi készítményeknél az INR értékét rendszeresen ellenőriztetni kell (2-3 között kell lennie). Erre az új típusú antikoagulánsoknál (NOAC) nincs szükség.
Amennyiben nincsenek egyéb rizikótényezők (illetve nem mutathatók ki), a beteg 1-2 év múlva elhagyhatja az alvadásgátló kezelést, de ezt minden esetben egyéni rizikófelmérésnek kell megelőznie. Fontos, hogy az ülőmunkát végzők legalább a hétvégeken járjanak edzésre, mozogjanak, kiránduljanak – a sok gyaloglás nagyon jót tesz. Fontos a kompressziós harisnya viselése is, amely, amellett, hogy javítja a vénás keringést – így csökkenti a vér pangását –, enyhíti az esetleges visszértágulatok okozta ödémát és fájdalmat is.
