Heteken, hónapokon át próbálkoztam, holnap már tényleg korán felkelek, hogy sportoljak – határoztam el egy napon. Aztán másnap reggel valahogy megint nem engedett az ágy, és máris átcsúszott a mozgás délutánra. Ha pedig néha nagy nehezen rávettem magam, hogy hajnalban vagy kora reggel elinduljak, ha teljesítettem is az előírt adagot, soha nem sikerült akkora erőbedobással dolgoznom, mint este. Egy idő után be kellett látnom, egyszerűen nem vagyok reggeli ember, nekem az esti edzések fekszenek. Igaz, a késő délutáni, kora esti időpontokat sokkal könnyebben húzza keresztül egy-egy elhúzódó munka vagy egy hirtelen jött baráti összejövetel.
Sok sportolni kezdő első kérdése, hogy melyik a tökéletes időpont az edzésre. De a válasz nem oldja meg a dilemmát, ugyanis nincs univerzális, mindenki számára „jó” időpont. Van, aki reggel aktívabb, más este teljesít jobban – ez a biológiai óránktól, cirkadianritmusunktól függ. Az alvási és ébrenléti ciklusunk befolyásolja a testhőmérsékletet, a vérnyomást, az anyagcserét, még a fizikai erőnlétünket is. Erre a ritmusra természetesen hatással van a környezet is, a világos és a sötét órák száma, a kinti hőmérséklet, a mesterséges fény, az étkezések, de még az edzések időpontja is. De befolyásolja a belső órát a menstruációs ciklus, az óraátállítás és az időzónák változása is. Első körben tehát azt kell meghatározni, melyik csoportba tartozunk: az éjjeli baglyok vagy a reggeli pacsirták közé.
PRO ÉS KONTRA
A legalkalmasabb idő az edzésre? Amikor a legjobban teljesítünk. A lényeg, hogy következetesek legyünk. A szervezetünk ugyanis „nevelhető”. Nem egy, nem két alkalommal, hanem többhetes, következetes időbeosztással. Ha egy hónapon át heti négyszer képesek vagyunk korán reggel felkelni a sport kedvéért, egy idő után a szervezetünk megszokja a korai munkát, az anyagcserénk, az alvási ciklusunk is ehhez alkalmazkodik. Akármikor edzünk is, minden időpontnak megvan a maga előnye. Aki például a reggeli, délelőtti órákban sportol, energikusan indítja a napot, biztos lehet abban, hogy semmilyen más elfoglaltság nem húzhatja keresztbe a terveit. (Kutatások szerint azok, akik reggel edzenek, könnyebben betartják az előzőleg meghatározott tervet.)
Az viszont gond lehet, hogy éhgyomorra vagy sovány reggelivel feltöltekezve kevésbé teljesítünk jól, illetve, hogy az alacsony vércukorszint miatt keményebb edzésekhez még erőtlenek vagyunk.
Az esti edzés előnye, hogy a napközbeni étkezéssel feltöltöttük energiaraktárunkat, a mozgás pedig segít levezetni az egész napos stresszt. Míg a testünk fárad, elménk pihenhet. Fontos azonban, hogy a jól végzett, kemény munkát ne rontsuk el hatalmas adag vacsorával – az utolsó étkezés legyen inkább fehérjében gazdag, tökéletes választás például bármilyen fehér hús vagy fehérjeturmix. Az esti edzés ellen szól viszont, hogy pár órával alvás előtt nem érdemes „felpörgetni” magunkat, ha korán szeretnénk ágyba bújni.
HA MÉGIS VÁLASZTANI KELL…
Akad persze néhány, sportolói körben elfogadott alapvetés. Például, hogy a reggeli órák inkább kardio-, mint súlyzós edzésre alkalmasak. Ha úgy döntünk, hogy a nap első teendője a testmozgás lesz, nem árt betartani néhány szabályt. Akármilyen könnyű mozgásformát választunk is, együnk pár falatot (banánt, zabszeletet) fél órával az edzés előtt. Különösen fontos ez futás, biciklizés előtt. Ne legyünk türelmetlenek, adjunk időt a szervezetünknek, hogy felébredjen. Az esti órákban könnyebb lehet a súlyzós edzés, hiszen a vércukrunk már megfelelő szinten van, de törekedjünk arra, hogy pótoljuk a regenerációhoz szükséges tápanyagokat. Ha versenyre készülünk, a legideálisabb abban az időpontban edzeni, amikor a verseny is zajlik majd. Például, ha nyári, délelőtti futóversenyre készülünk, sajnos az edzés során is ki kell menni időnként melegben futni.
