Hol is vagyunk pontosan?
A hegységet három részre oszthatjuk. A Kemence-pataktól északra levő rész legmagasabb pontjai: a Kőember (613 m), a Bugyihó-hegy (632 m) és a Kámor (662 m). A Kemence-patak völgyétől délre az említett kis medencék soráig terjed a hegység központi része, ahol a legmagasabb csúcsok meghaladják a 800 m-t is. Legmagasabb a Csóványos (939 m), amelyet gerincút köt össze a Nagy-Hideg-heggyel (865 m) és a Nagy-Inóccal (813 m). Körülöttük csoportosulnak a 700 méter körüli csúcsok, a 703 méteres Nagymanna, a 725 méteres Miklós-tető, a 741 méteres Várbükk és a 737 méteres Magas-Tax. A Csóványos közelében lévő Magasfa pontról tiszta időben kiválóan látható a Magas-Tátra és környezete. A Magas-Börzsöny gyakorlatilag teljesen lakatlan. Az éles kőtaréjokkal díszített hegygerincekből, V alakú völgyekből álló csupa csúcs hegység a gyalogos turisták utolsó paradicsoma.
Kik lakták?
A hegység néprajza is igen gazdag. Alig néhány évtizeddel ezelőtt még rendkívül érdekes és színes világ tárult fel az északi hegyvidék falvait felkereső utasember előtt. A palóc népviseletet a sok rövid szoknya jellemezte, a díszes fejkendők és főkötők elengedhetetlen tartozékai. A palóc férfi inges-gatyás öltözete azonban egyszerű volt. A viseletben a szerény tartózkodás és a túlzó pompa egyaránt fellelhető. Tájház található Bernecebarátiban és Kemencén is, ahol a helyi népviseletet, használati tárgyakat tekinthetjük meg.
Szokolya
Szokolya a Börzsöny hegység legnagyobb medencéjében fekszik, és átszeli a Dél-Börzsöny vizeit összegyűjtő Morgó (Török)-patak. Közkedvelt kirándulóhely, a téli szezonra már teljesen felújítva várja a sízésre, szánkózásra és a túrázásra vágyó vendégeit a nagy-hideg-hegyi sícentrum.
Királyrét is Szokolyához tartozik. A falutól északra, 4 km-re, a Börzsöny nyúlványai alatt fekvő kedvelt kirándulóközpont, a Morgó-patak völgyében. Királyrét a középkorban a királyok kedvelt vadászhelye volt. Az itteni Vár-hegy tövében kis tó található, a legendák szerint a tó partján egykor Mátyás király nejének, Beatrix királynénak fürdőhelye volt. Később, évszázadok múltán, az itteni rétre építette fel kastélyát Sierstoff gróf is, melyben ma kastélyszálló található. Innen érdemes megközelíteni a Magas-Taxot vagy a Nagy-Hideg-hegyet, de számos túraútvonal indul, edzettségtől függően válogathatunk.
Márianosztra
Márianosztra környéke több ezer éve lakott, első okleveles említése 1262-ből származik, melyet István ifjú király állíttatott ki. Nagy Lajos király a magányt, a csendet szerető pálosoknak otthont, kolostort építtetett. A kolostorban már ekkor 300 szerzetes élt. Többször megfordult itt Mátyás király, Hunyadi János és Kapisztrán János is. A kolostort is újjá kellett építeni, elkészülte után a pálosok ismét birtokukba vették és a pálos rend feloszlatásáig, 1786. március 20-ig, itt is tevékenykedtek. II. József feloszlatta a rendet, a kolostor épülete katonai raktár, majd a francia háború alatt kórház lett. 1854-1948-ig női fegyintézetként működött, 1950-től férfifegyház lett.
A község határain két vár is volt A Bíber-vár maradványai Márianosztra kelet-délkeleti határának szélén, illetve dél-délnyugat irányában a zuvári vár romjai láthatóak.
Nagybörzsöny
A település bejáratánál áll a román stílusban épült kisméretű, egyhajós templom. A néphagyomány Szent Istvánnak tulajdonítja a mostani templom elődjének építését. A XIX. század közepén épült vízimalom a Börzsöny-patak vizét használja. A hosszú, nyeregtetős épület lakóház, malom és istálló volt egyben. Ma a lakószobában a malomipar történetét bemutató kiállítás tekinthető meg. A malomrész kétszintes: kiugró nyeregtető védi a pinceszinten lévő vízikereket és a hozzá kapcsolódó erőátviteli rendszert; ezek felett – a földszinten – láthatóak a hengerszékek, a daráló és a tisztítóberendezések. A mai malomszerkezet hengerszékei az 1930-as években kerültek ide. A Bányásztemplom mellett, a plébánia és a régi katolikus iskola szomszédságában található XVII. századi épületbe lépve több generációnyit ugorhatunk vissza az időben. A négy helyiségből álló ódon házban több apró kiállítás mutatja be a település utóbbi évszázadait.
Zebegény
Zebegény páratlanul szép fekvése már önmagában is elegendő ahhoz, hogy minden évszakban felkeressük, de történeti, kulturális hagyományai is említésre méltóak. Mai rangjának és vonzerejének kialakulásában meghatározó szerepet játszott Szőnyi István festőművész (1894-1960) Zebegényhez kötődő munkássága. Volt műtermében emlékmúzeumot rendeztek be.
A XX. század elején kezdték meg a nyaralók építését, az ekkor emelt nagyobb kúriák sorából érdemes megemlíteni a Dőry-kastélyt. A római katolikus templom köré szerveződik a falu közösségi élete. Itt található szinte az összes középület, innen ágaznak el sugárszerűen az utcák a völgyekbe, innen indulhatnak a turisták a szép turistaútvonalakon Törökmezőre, Hegyestetőre, az Ernő-forráshoz, és a dömsödi sziklákon át a remetebarlangokba.
Zebegény
Fotó: Shutterstock
Amíg jó az idő, tekerjünk!
A Dunakanyarban több kerékpárút is épült, a szakaszok összekapcsolása, Budapestről történő teljes kiépítésük, Ipoly-völgyi meghosszabbításuk jelenleg is folyik. Amennyiben a Szob-Márianosztra- Nagyirtás-Nagybörzsöny erdei kisvasút helyreállításra kerül, a kerékpár-szállítási lehetőség bevezetésével jelentősen javulnának a túrázási lehetőségek, hiszen a Nagyirtás-Kóspallag közötti út így körtúrákba lenne kapcsolható, az Ipoly völgye (Nagy-Börzsöny) könnyebben megközelíthetővé válna. A Budapest-Vác-Szob vasútvonalon engedélyezett a kerékpárszállítás, ami nagyban meggyorsítja a kerékpárosok fővárosból történő kijutását. Már Nagymaros és Zebegény között is kész a kerékpárút, ennek folytatásai a közeljövőben elkészülnek. A hegyi kerékpározás útvonalainak kialakítása a nemzeti park igazgatóságával jelenleg egyeztetés alatt áll.
EZ IS ÉRDEKELHET:
