Csik Zoltán akkor döntött úgy, hogy változtat az életén, amikor rájött, hogy eljöhet az a pont, amikor már késő. Kilépett a komfortzónájából, áldozatokat hozott, de azt mondja, hogy száz százalékosan megéri, mert nagyon élvezi az új életét… Zoltánt gyakran heccelték az ismerősei a megszaporodott plusz kilók miatt. Amióta pedig lefogyott, gyakran megkapja a kérdést: beteg vagy?! Szeretné világgá kürtölni, hogy egészen más áll a háttérben, hisz másfél-két év kemény munka eredménye az, hogy teljesen megváltozott a külseje.

„A kényelmes életmód miatt híztam meg”

Zoltán a rohanó mindennapoknak és kényelmes életmódnak köszönheti, hogy a kora előre haladtával egyre nagyobb lett rajta a súlyfelesleg.

– Egészen 30 éves koromig bármit is csináltam, nem látszott meg rajtam – meséli. – Majd 40 éves koromig azt, hittem, hogy ugyanúgy élhetek, mint előtte, de azokban az években már máshogy működött az anyagcserém. A negyedik X fölött pedig nagyon gyorsan összegyűltek a plusz kilók. Nem volt időm edzésre járni, sokat dolgoztam, sokat stresszeltem, rendszertelenül étkeztem, hetente néhányszor lecsúszott egy-egy pohár bor vagy pálinka. Ezek mind hozzátettek ahhoz, hogy egyre többet mutatott a mérleg. Vagyok annyira hiú, hogy rosszul estek a megvető pillantások, a barátok cikizései. Ha elmentem snowboardozni, háromszor leizzadtam, mire felcsatoltam a deszkát. A pályán, már az első kanyarnál le kellett ülnöm. Arról nem is beszélve, hogy a sí cuccaim is szűkösek lettek, a nadrágot alig tudtam begombolni, a felsőkből kilógott a hasam.

„Féltem, hogy késő lesz”

Körülbelül két éve jött el a fordulópont, amikor az egyik kollégája azt mondta neki: „Ugyan semmi közöm hozzá, de vigyázz magadra, mert eljön az a pont, amikor már nem lesz visszaút!”.

– Olyan volt ez a mondat, mint egy pofon – árulja el a vállalkozó. – Rájöttem, hogy igaza van. Féltem attól, hogy tényleg eljön az a szint, amikor már késő lesz visszafordulni. A legnagyobb motivációt a családom, a gyerekek jelentették. Van egy 12 éves fiam, aki 6 éves kora óta versenyszerűen tornázik, hetente hatszor három óra edzése van, brutális alkata és kitartása van. Nekem ő lett a példaképem, és azt szerettem volna, hogy neki meg én legyek a példaképe, több szempontból is. Jó lenne, hogy ha majd pár év múlva ott ülök a lelátón, a versenyein, büszkén mondhassa: ő az én apukám. Van egy 7 éves kislányom is, aki imád, állandóan a nyakamban lóg, és szeretném, hogy minél tovább itt legyek neki. Ezek motiváltak, hogy a gyerekek azt tudják mondani: apa fára mászik, apa motorozik, apa izmos, apa a nyakába tud venni.

„Nehéz kilépni a komfortzónából”

Zoltán hosszú és rögös utat járt be azóta. Az étkezése mellett, rendbe tette az alvását, kizárta az alkoholt és sportolni kezdett.

– Nagyon hálás vagyok a személyi edzőmnek, Palásti Ágnesnek, aki egyben a táplálkozási tanácsadóm is, a Krav Maga oktatómnak, Tóth Máténak és a tenisztársaimnak – mondja. – A szakemberek mellett a feleségemet is hatalmas köszönet illeti, mert nélküle nem ment volna, hiszen, ha reggel hatra megyek konditerembe, vagy este fél hétre Krav Magára, ami egy önvédelmi küzdősport, akkor rá hárul minden otthoni, családi teendő. A mai modern világban azt sulykolják az emberbe, hogy fogadd el magad, megérdemled a süteményeket, egyél hamburgert. Egyszerűbb munka után otthon leülni a tévé elé, mint kilépni a komfortzónánkból, mert ez sokszor fárasztó, izzasztó, fájdalmas. De őszintén szólva, nagyon élvezem az új énemet. Óriási boldogság, hogy ha apám megkér, hogy menjek le az aknába, akkor nem úgy vergődök ott, mint egy partra vetett hal, hanem úgy ugrálok le, fel, mint Pókember, vagy amikor átölel a kislányom, akkor mosolyogva mondja: körbeérlek.

Elhagyta a szénhidrátokat

Zoltán nem hisz az alternatív lehetőségekben, nem fogyaszt cukormentes sütiket és gluténmentes tésztákat sem.

– Az edzőm javaslatára elhagytam a kenyeret, tésztát, nokedlit, rizst, krumplit, édességeket – vallja be. – De ugyanúgy eszem kolbászt, rántott húst, disznósajtot, csirkecombot, pörköltet, csak köretként zöldséget, savanyúságot fogyasztok melléjük. Képtelen lennék csirkemellet enni salátával. Kezdetben ugyanolyan nagy adagokat ettem, mint korábban, csak más alapanyagokat, viszont ahogy kezdett lefelé menni a kilók száma, egy idő után, kevesebb ételre volt szükségem. A családi étkezések úgy néznek ki, hogy ha például a feleségem milánóit készít, akkor én szószt eszek sajttal, savanyúsággal, a gyerekek pedig tésztával. Ünnepségnél most már megtehetem, hogy csaljak és belefér egy-két szelet torta, vagy időnként lecsúszik egy csoki, egy finom, vajas kenyér, étteremben kérhetek akár egy adag carbonárát, de utána visszaállok a megszokott, szigorú rutinomhoz.

Kizárta az alkoholt

Az egyik legnagyobb változás Zoltán életében, hogy tavaly február 8 óta nem ivott alkoholt.

– Azt gondoltam, hogy fogyásban és egészség megőrzésben is sokat segíthet, hogy ha ezentúl mellőzöm az italokat. Korábban belecsúsztam abba, hogy ha rossz napom volt ittam egy pohár bort, vagy ha jó napom volt, lement egy kupica pálinka. Valahogy benne van az emberek életébe az, hogy a társasági élet része az italozás is. Ha átmegyek valakihez, az az első kérdés: mit iszol? És természetesen nem vízre, üdítőre gondolnak. Valahol hiányoznak ezek a dolgok, főként a társas kapcsolatok miatt. Autóval megyek mindenhova, így nem kell annyit magyarázkodnom, hogy miért nem iszom alkoholt, ráadásul a barátaim is örülnek, mert így mindig én vagyok a taxis. Nem mondom, hogy soha többé nem iszok majd, de egyelőre élvezem ezt az állapotot. Néha megkérdezik tőlem, hogy mitől fogytam le, adjak tanácsot. De az emberek többsége már csak a gondolattól is megijed, hogy ne igyon alkoholt, vagy ne egyen szénhidrátot.

EZ IS ÉRDEKELHET:

• „Öt éve állandóan edzek” 35 kilót fogyott Dorottya
• Több mint 40 kilót adott le Ágnes: „Van kiút a zsírbörtönből!”
• Több, mint 70 kilót fogyott Zsófi „Tudtam, kell majd a hasplasztika”
• Ilyen könnyű még nem volt a fogyás: Emőke és Peti módszere nem csak hatékony, de mókás is!