Még egy párkapcsolat lezárásánál is nagyobb csalódás, ha véget ér a barátság, hiszen ellentétben az előbbivel, az utóbbi esetében nem számítunk arra, hogy valaha is szakítani kell. Néha azonban – bár nehéz ezt elfogadni – az emberek olyannyira megváltoznak, hogy már nincs értelme fenntartani a kapcsolatot csak a megszokás kedvéért. És ez senkinek sem a hibája. Gyászolni persze lehet, hiszen egy számunkra fontos személy lép ki az életünkből, valaki, aki ott volt velünk a sorsfordító pillanatokban, valaki, akivel együtt sírtunk és nevettünk, valaki, akivel közösen gyűjtöttünk életre szóló emlékeket. De a fájdalom elmúlik. Persze csak, ha hagyjuk. Ha beleragadunk egy rossz kapcsolatba, a szép emlékek helyett végül már csak az utálat marad. Összeszedtünk néhány esetet, amikor jobb, ha inkább elengedjük régi barátunk kezét.
Ha nem vallja be, hogy haragszik
A konfliktuskerülő emberek egyik legidegesítőbb „fegyvere”. Az indokuk persze érthető: megbántották őket, mégsem szeretnének veszekedést, vagy csak félnek őszinték lenni. A rossz hír, hogy a vitát nem lehet elkerülni, előbb vagy utóbb beszélni kell a problémáról, különben megmérgezi a kapcsolatot. Ha az egyik fél állandó sértettségben él, míg a másik hiába próbálja megfejteni, mi a baj, az a barátság végét jelentheti. Ilyen helyzetben próbáljon nyitott lenni, biztosítsa barátját arról, hogy kíváncsi a problémára és szeretné megoldani. Ha ő viszont ennek ellenére továbbra is sértettségbe burkolózik, jobb, ha legalább egy időre, de búcsút mondanak egymásnak.
Ha nem lehetünk önmagunk mellette
Tény, hogy társaságban mindenki a legjobb formáját szeretné hozni, ami nem mindig egyezik a valós személyiségével. De ha „álarcot” kell viselnünk a legjobb barátunk előtt is, az már komoly bajt jelent. Az ő jelenlétében úgy kellene viselkednünk, mintha csak magunkban lennénk: őrülten, kicsattanóan vidáman, vagy éppen végtelenül szomorúan. Ha viszont úgy érzi, hogy a valódi személyiségét nem fogadja el a barátja, piszkálja érte vagy megjegyzéseket tesz, jobban teszi, ha a szakítás mellett dönt.
Ha elválnak az utak
Főleg gyerekkori barátságok esetén fordul elő: együtt nőnek fel, közösek a célok, közösek az álmok. Hasonlóan gondolkodnak a világ dolgairól, megegyezik a véleményük a fontos kérdésekben. Az ember azonban változik, és ez sajnos a kapcsolataira is hatással van. Ezek a változások még nem feltétlenül jelentik azt, hogy két embernek el kell válnia egymástól, de ha már semmiben sem értenek egyet, jobb, ha békében elválnak, megértve: egyikük sem lett jobb vagy rosszabb ember, csupán megváltozott.
Ha más a konfliktuskezelési stílusuk
Még a legkomolyabb barátságokat is beárnyékolják időnként viták, konfliktusok. Ez egyáltalán nem probléma, sőt akár profi tálhatnak is belőle a későbbiek során. De ha már nem tudják megbeszélni ezeket a gondokat, ha egészen másképpen állnak a kérdéshez, akkor lehet, hogy nincs értelme több parttalan vitát folytatni.
