Pihenésre a gyerekeknek is nagy szükségük van, még ha gyakran nem is így gondolják. Az újszülött még a napja kilencven százalékát alvással tölti, de aztán gyorsan eljön a nap, amikor a kicsik megkezdik a tiltakozást a szunyókálás ellen, a nagyok meg neteznek fél éjszaka. A szülők könyörögnek, harcolnak, az állandó konfliktus nagyon kimerítő. Az alvás rendszerének kialakításában nagy szükség van a napirendre és következetes betartására. Persze mindezt időben el kellene kezdeni, meg kell tanítani arra a kicsiket, hogy rendszerben élünk, amelynek van néhány fix sarokköve, mint az étkezések, a pihenés és az alvás.
Ha a szülő maga szabotálja a rendszerességet, mert nem sikerül hazaérni időben, mert elhúzódik a vásárlás vagy egyéb program, akkor nagyon nehéz lesz a gyerekkel elfogadtatni a rendszerességet. Öt-hat éves korig minden kisgyereknek szüksége lenne a délutáni alvásra is, ehhez képest sok szülő már a kétéves gyerekénél lemond arról, hogy rávegye az alvásra. Mert a gyerek tiltakozik, hisztizik, és a szülő annyira nehezen viseli a konfrontálódást, hogy átengedi az irányítást a gyereknek – holott éppen ezzel tesz rosszat neki. A rohamtempóban fejlődő csecsemőknél sok ok lehet az alvászavar mögött, fogzás, hasfájás, kisebb betegségek. Aztán ahogy a világot kezdik felfedezni, már nem szívesen maradnak ki semmiből.
A lefekvés egyfajta elválás is a szülőtől, ami szorongással jár. Ezt áthidalhatjuk az együttalvással vagy összebújással, amíg a gyerek elalszik. Ha mindezt megelőzi egy szokásos rituálé, amibe az esti fürdésen kívül beletartozik a mesélés, rövid beszélgetés a nap szép eseményeiről, akkor ezek a bensőséges pillanatok könnyebbé teszik a nap lezárását. Ha a gyerek éjszaka vándorol, az teljesen normális, az óvodás korúak zöme ki-kilátogat a szobájából, hogy ellenőrizze, megvannak-e kedvenc szülei. Általában iskolás korra rendeződik az alvászavar, 6–12 éves kor között már jól alszanak a gyerekek.
Mi kell az alváshoz?
Csendes, nyugodt környezet. A bevásárlóközpont nem a legideálisabb erre a célra, sem egy zajos fesztivál, de olyan szoba sem, ahol megy a tévé. Mi, felnőttek is többnyire otthon, az ágyunkban szeretünk aludni, a gyerekeknek is ez a legjobb. Az alvásról sok könyvet találunk a piacon, az egészen rideg módszerektől a humánusabbakig, mindenkinek magának kell eldönteni, mi illik a család lelkivilágához. Mindenképpen keressünk megoldást, ha egyedül nem tudunk megbirkózni az altatással, az alvási rendszer kialakításával. De ne hagyjuk éjszaka sírni a gyereket, mert ez kedvezőtlen hatással lesz a személyiségfejlődésére.
Mivel segíthetjük a jó alvást?
A levegőzés, a mozgás rosszabb időben se maradjon ki. A tévézésben nem fog elfáradni a gyerek, ne is reméljük, legfeljebb az idegrendszere merül ki. Mindennap óvoda, iskola után még másfél-két óra önfeledt szaladgálásra lenne szükségük a gyerekeknek ahhoz, hogy az energiájuk nagy részét leadják. Pozitív mellékhatásként az immunrendszerük is kiválóan erősödik, ha a hideg napokon is kint játszanak az udvaron.
A sportolás az élettanilag meglehetősen lusta kamaszoknak is segít, karbantartja a súlyukat, növeli az önbecsülésüket, és kellően elfárasztja őket. Az éjszakai cseteléseket jobb korlátozni, akár szigorral is, egy kamasznak is 10 órakor már aludnia kellene. Kialvatlanul nem lehet felvételire, érettségire készülni. Egy bőséges, de nem túlzott, egészséges vacsora után már nem kellene édességeket nassolni, mert az is okozhatja a túlzott éberséget.
