Amikor felmerül az a téma, hogy tenni kell a kapcsolatainkért, azonnal mindenki a szerelmi kapcsolatára gondol, és arra, hogy akkor gyorsan kell egy gyertyafényes vacsora, a férfi hozzon rózsát, a nő meg vegyen csábos fehérneműt. Egy estére lehet ez jó, de másnap és harmadnap már unalmas lesz. Arról nem is beszélve, hogy a kapcsolatainkat a gyerekeinkkel, a szüleinkkel és a barátainkkal is érdemes gondozni, fenntartani, fejleszteni. Nem kell rögtön egetverő dolgokra gondolni, hanem pont azokra az apróságokra, amelyeket hajlamosak vagyunk elfelejteni, elhanyagolni. Ez pedig a beszélgetés, az érdeklődés, a közös tervezés, álmodozás.
Új nap, új esély
Minden egyes új nap reggelén újra fel kell venni a kapcsolatot a családtagjainkkal. Mennyivel kellemesebb egy olyan reggel, amikor mindenki szívélyesen üdvözli a másikat, nem csak odamorog valami köszönésfélét. Ha nem ülünk le rögtön a híreket megnézni, hanem kimegyünk a teraszra vagy az erkélyre és ott isszuk meg a kávét, átbeszéljük, kinek mi a terve a napra, mi várható, mikor lesz újra együtt a család. Valamint, ha hasonlóképpen végződik nap, nem csak a tévé bámulásával. Jaj, ne már – gondolhatják –, ez olyan banális! De csak annak tűnik. A kapcsolatok zöme a kommunikáció hiányán csúszik el, az elidegenedéshez a legjobb út, ha nem beszélgetünk vagy csak keveset. Sokszor ajánlják magazinok, hogy napközben is keressük egymást apró gesztusokkal, de ez nem biztos, hogy a legjobb ötlet. Zaklatni nem kell a másikat, mindenkinek megvan a munkahelyi önálló élete, ennek minden momentumáról nem kell tudnia a másiknak.
Érdekel, így érdeklődöm
Az érdeklődés a másik iránt sokkal többet ad, mint gondolnánk. Ha érdekelnek a dolgai, amit mesél, a tervei, és igen, a focimeccs eredménye is, azzal azt mutatjuk, hogy benne vagyunk az életében, együtt vagyunk, közösségben és intimitásban élünk. Az intimitás megélése nemcsak a szexben fejeződhet ki, hanem az egy húron pendülésben, a lelki és szellemi összetartozásban is. A tágabb közösséghez szüleink, rokonaink, barátaink is hozzá tartoznak. Nyilván képtelenség mindig mindenkivel napi szinten mindent átbeszélni, nem is kell. Egy rövid telefon vagy e-mail is kapcsolatban tart, a másik tudja, hogy számíthat ránk, nem felejtettük el.
