LINDA, 28 ÉVES

Törökországba mentünk. All inclusive ellátást kértünk, hogy pénzt takarítsunk meg. Az étel szörnyű volt, gyakorlatilag már a reggeli is ehetetlennek bizonyult. Olcsó éttermek nem nagyon voltak a közelben, így a környékbeli méregdrága szállodák éttermeiben ettünk. El kellett volna olvasni foglalás előtt, mit írnak arról a szállodáról…

SÁRA, 30 ÉVES

Az esküvőnkre és a nászutunkra sem tudtunk több százezer forintot költeni, így minden eléggé szerencsétlenül alakult. Repülő helyett autóval indultunk útnak, és megbeszéltük, hogy napi 50 eurónál többet nem költhetünk. Teljesen úgy éreztem magam, mint egyetemistaként: számolgatni kellett, mit engedhetünk meg magunknak és mit nem. Egyáltalán nem volt romantikus.

DIÁNA, 29 ÉVES

Mi nem tudtunk elutazni az esküvő után. Mindkettőnknek dolgoznia kellett, és mire nászútra indultunk, már 7 hónapja házasok voltunk. Nem olyan volt, mint egy nászút, inkább egy semmitmondó vakációhoz hasonlított. Bárcsak meg mertük volna lépni, hogy akkor rögtön elutazunk!

ROXI, 27 ÉVES

A férjem Thaiföldre vágyott, és én úgy gondoltam, miért is ne? Csak azt felejtettem el, hogy nekem – a munkámból adódóan – már semmi újdonságot nem jelent ez a hely. Tíz napig azért fárasztó volt a férjem lelkesedését nézni, miközben nekem mindenhol déjà vu érzésem volt. Jobb lett volna olyan helyet választani, ahol még én sem jártam.

VERA, 29 ÉVES

Ausztráliába mentünk nászútra. Az út katasztrofális volt, majdnem 45 órát vett igénybe. Törölt járatok, műszaki hibák nehezítették az amúgy sem egyszerű utazást. Nagyon rövid időt töltöttünk kint, és a hazaút sem volt leányálom. Közelebbi úti célt kellett volna választanunk, és több időt kellett volna a pihenésre szánnunk.

NÓRI, 30 ÉVES

Mindketten az aktív pihenés hívei vagyunk, ezért a nászutunkat is így szerveztük meg. Volt bungee jumping, ejtőernyőzés, búvárkodás, hegymászás, vadvízi evezés. A negyedik napon sírva könyörögtem egy kis pihenésért, semmi másra nem vágytam, csak egy kényelmes ágyra egy strandon. Valahogy nem sikerült eltalálni az arányokat.

LIZA, 39 ÉVES

Mi az esküvőnket követő reggel indultunk nászútra. Szörnyű ötlet volt, komolyan. Halálosan fáradtan, kimerülten indultunk el és semmi mást nem csináltunk három napig, mint ájultan aludtunk a szállodai szobánkban. Jobban tettük volna, ha pár nappal később indulunk.

REBEKA, 29 ÉVES

A nászutunk megszervezését, akárcsak az esküvő lebonyolítását, egy szervezőcégre bíztuk. Míg az esküvő tökéletes volt, az utazás kész katasztrófa lett. Nem tudtam élvezni egy percét sem, minden időnk be volt táblázva. Úgy éreztem magam, mint egy táborban, nem pedig, mint a nászutamon.

KATI, 37 ÉVES

Mi „véletlenül” oda mentünk nászútra, ahová a férjem az első feleségét is elvitte. Mit mondjak? Teljes kudarc volt az egész. Ugyanoda akart menni és ugyanazokat csinálni, mint először. Csodálkozom, hogy nem váltunk el abban a pillanatban, ahogy hazajöttünk.

LEILA, 37 ÉVES

Costa Rica – csodálatos úti célnak tűnik, igaz? Csak azt felejtettük el, hogy az esős évszak kellős közepén vagyunk. Nem tűnt fel, hogy milyen olcsó a szállás és a repülőjegy, és bármilyen hihetetlen, a szervezés alatt egyszer sem jutott eszembe, hogy ennek utánanézzek. Sok időt töltöttünk a szállásunkon, ettünk, szundikáltunk és szexeltünk.