A jód elengedhetetlen nyomelem a pajzsmirigy normál működéséhez, hiszen hozzájárul a pajzsmirigyhormonok képzéséhez, így pedig a megfelelő fizikai fejlődés és az anyagcsere fenntartásában is szerepet játszik. Felnőttek számára napi 150 mikrogramm nyomelem bevitele javasolt, amit jellemzően a jódozott sóból fedezünk. Egyes pajzsmirigybetegségekben a jódszegény diéta képes a sérült pajzsmirigyfunkciót támogatni.
Amikor nincs szükség a pótlásra
Alulműködés kialakulhat tartós jódszegény állapotok hatására is, igaz, ez ritka a fejlett országokban. Ha nem ez a betegség oka, akkor a nyomelem pótlására a legtöbb esetben nincs szükség, hiszen a csökkent működésű pajzsmirigy amúgy sem tudná felhasználni a többletet.
A jód számos élelmiszerben megtalálható
Pajzsmirigy-túlműködés esetén szintén szükségtelen a túlzott jódbevitel, mivel ronthatja a már túlműködő pajzsmirigy állapotát. Olyan autoimmun pajzsmirigybetegségeknél, mint például a Hashimoto-betegség, szintén érdemes odafigyelni erre, hiszen a többlet súlyosbíthatja az autoimmun kórképet. A jódszegény diéta étrendjével kapcsolatban tudni kell, hogy ez a nyomelem számos élelmiszerben megtalálható:
Ezenkívül nagyobb mennyiségű jód forrása még minden jóddal dúsított ásványvíz, a jódtartalmú étrendkiegészítők és az E127-et tartalmazó élelmiszerek (például száraz kekszek). A növényekben is van jód, ám a mennyisége nagyban függ a termőtalaj jódtartalmától – hazánk termőterületei általában jódszegények.
Fontos, hogy a pajzsmirigybetegségek kapcsán endokrinológus szakorvos felügyelje a beteg állapotát, a jódszegény diéta összeállításával kapcsolatban pedig dietetikus szakemberrel kell konzultálni!
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Inzulinrezisztens lettem, mit tegyek? – Tippek a dietetikustól
- Honnan tudhatja, hogy pajzsmirigy alul- vagy túlműködése van?
- A THS nem elég? Mit nézessünk még meg pajzsmirigyzavar esetén?
- Pajzsmirigydiéta: így egyél, hogy jobban legyél!
