„Sportolhatok? Hiszen ez csak egy kis nátha...”

Alacsony intenzitással, és azt is csak akkor, ha…

Szögezzük le már az elején: betegen edzeni nem szabad! Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, de nagyon-nagyon szeretnénk kicsit mozogni, akkor adhat egy némi iránymutatást a „nyakteszt”. Amennyiben nyaktól felfelé van (enyhe) problémánk, például fáj a fejünk, vagy kissé kapar a torkunk, akkor beleférhet némi alacsony intenzitású testmozgás, például tempós séta, stretching, könnyű jóga vagy biciklizés. Ami fontos: ha még csak enyhék is a tüneteink, a jelenlegi helyzetben vagy otthon vagy pedig a szabadban végezzük ezt a könnyű testmozgást is, lehetőleg olyan helyen, ahol nincsenek sokan.

Figyelem! Nyaktól felfelé is adódhatnak komoly problémák, gondoljunk csak az arcüreggyulladásra. Éppen ezért a fent említett szigorúan könnyű fizikai aktivitást is csak akkor férhet bele, ha a nyaktól felfelé tapasztalt probléma valóban csak enyhe.

Pihenjünk, regenerálódjunk…,

…ha nyaktól lefelé van problémánk – szól az általános tanács. Például fáj a mellkasunk, a végtagjaink, az izmaink, hőemelkedésünk, lázunk van, hányunk, hasmenésünk van. Maradjunk otthon, ne erőltessük az alacsony intenzitású testmozgást sem! Pihenjünk, regenerálódjunk, adjunk időt és lehetőséget az immunrendszerünknek, hogy dolgozhasson!

A sport = stressz

A testnek legyengült állapotban pihenésre van szüksége, a sport pedig komoly stresszt jelent a szervezetnek. Az intenzív mozgás valóban sokat segíthet egy rossz napon, akár egy elfuserált meeting, akár a párunkkal való veszekedés után, de egyvalamin nem segít: a betegségen. Azaz a sportolással való „kiizzadós” módszer nem fog segíteni a gyógyulásban, sőt, komolyan árthatunk vele magunknak. Lehet, hogy edzés nélkül csak pár napig kell pihennünk, ha viszont „megerőszakoljuk” a testünket, és elkezdünk betegen edzeni, akár hosszabb időre is ágynak dőlhetünk.

Ahogy tehát már említettük: az a leghelyesebb döntés, ha akkor sem megyünk sportolni, amennyiben átmentünk a „nyakteszten”.