Fáj a lábad a cipőtől? Így válassz megfelelő lábbelit!

 

Az első lépések

Nagyon fontos, hogy a baba lábára már születésétől kezdve nagy figyelmet fordítsunk, hiszen rengeteg probléma forrása lehet a nem egészséges láb. Mivel 6-8 éves korig nincs kialakult lábboltozat, egészen addig, amíg a gyerek fel nem áll, elég a mamusz vagy a textiltalpú cipő, ami hagyja a lábacskákat dolgozni. Amikor már önállóan jár, a cipőválasztásnál az egyik döntő szempont a sarkak kidolgozása, ugyanis ezek támasztják meg az alsó végtagot és a gerincoszlopot, és stabilizálják az Achilles-inat és a bokaízületet is.

Válasszunk puha gumitalppal és sarokkal rendelkező lábbelit! Amennyiben már látszik egy kis kifelé dőlő sarok, a cipő belső megemelt sarka optimális viseletet biztosíthat. Ahol azonban a szülőknek haránt- vagy bokasüllyedése, lúdtalpa van, a gyereknek megelőzésképpen is hasznos lehet az ilyen cipő. A mezítláb járásról sokan tudják, hogy egészséges, de csakis természetes, homokos, kavicsos, füves talajon. Tehát ha otthon, a padlón járunk mezítláb, az nem segíti a láb fejlődését, sőt, következtében akár lábfájás is kialakulhat. Tartós lábfájás, gerincfájdalom, látható deformitások esetén nagyon fontos lehet az ortopédus által ajánlott betét és az előírt kezelés, torna.

Lábfájás és cipőtípusok

BALERINACIPŐ

Stabil, kényelmes a balerinacipő, de nincs kellően rugalmas alátámasztása. A néhány centis sarok hiánya miatt a sarok túlságosan lent van. Ha tartósan használják, az Achilles-ín túlságosan feszül, a párnázottság nélkülözése sarok- és lábközépcsont-fájdalmat, lábfájást okozhat, főként lúdtalpasoknál.

EDZŐCIPŐ

Sokan járnak télen-nyáron edzőcipőben, ami az egészséges lábnak nem jelent gondot, ha nem egész nap használják. Problémás lábnál azonban jobban kell figyelni: megoldás lehet, ha a cipőből kiszedik az eredeti, nem ortopédiailag kialakított betétet, és kicserélik egy kifejezetten sportoláshoz gyártott betétre. De az adott lábra méretezett, puha betét is jó szolgálatot tehet.

MAGAS SARKÚ CIPŐ

Ha napi max. 2-3 órát hordjuk, nem feltétlenül káros a magas sarkú cipő. Mivel jól megdolgoztatja az izomzatot, még mellette is szólhat, hogy javítja az izomtónust (és persze szép vádlit „csinál”). Magas sarkúban a medence előrebillen, azaz fokozódik a deréktáji lordosis, és így a porckorongokra ható nyomás is, vagyis már rövid távon is jelentkezhet derékfájdalom.

Az egyik, hogy a térdízületekre aránytalanul nagyobb terhelés jut, ezért túlterheléses panaszok, lábfájás alakulhat ki, ami akár 30-40 éves korban már enyhe vagy középsúlyos kopáshoz, meszesedéshez vezethet. A másik veszélyforrás a szűk orr, ami összenyomja a lábujjakat, és így alakulhat ki a kalapácsujj, a bütyök és a láb középcsontfájdalom. Az izomzat túlterhelése szintén sokrétű panaszt, fájdalmat okozhat, ami jellemzően nem 20-30 éves korban jelenik meg, inkább 40 fölött.

LAPOS TALPÚ CIPŐ

A lapos, vékony talpak legfőbb problémája, hogy nincsenek alábélelve, tehát a földdel való ütközés járáskor erősen megterheli a lábat. Ez hamar megjelenő sarok- és talpfájdalmat eredményez. A puha sarkú papucsok a sarkat nem terhelik túlzottan, de itt is fontos, hogy a talp megfelelő vastagságú legyen. Ha nem ilyen a cipő talpa, az érzékeny csonthártya terhelése komoly fájdalomhoz vezethet. A papucs kiválasztásánál szempont lehet még, hogy ne csupán egyetlen hajszálvékony pánt tartsa meg a lábat, hanem lehetőleg stabilabb legyen a kiképzés. Az ideális sarokmagasság bármilyen cipő esetében 3-4 centi.