Túlsúlyos = egészségtelen
Sok orvos a testtömegindexet (BMI) használja annak megállapítására, hogy a beteg a súlya alapján egészséges-e. A BMI egy statisztikai mérőszám, amely az egyén testmagasságát és súlyát veti össze. (A kilogrammban megadott testtömeget kell osztani a méterben mért testmagasság négyzetével.) mivel könnyű kiszámolni, széles körben alkalmazzák a túlsúlyosság felmérésére. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a módszer pontatlan eredményt hoz, például sportolóknál, akik nagyobb izomtömeggel rendelkeznek.
Ennél is fontosabb, hogy kutatások szerint a testsúly nem feltétlenül a legjobb mércéje az általános egészségi állapotnak. A rossz fizikai állapot ugyanis nagyon veszélyes: növeli a kockázatát a 2-es típusú cukor-, a magas vérnyomás betegségnek, így pedig a korai halálozásnak is. Természetesen a túlsúlyosok sincsenek biztonságban, különösen a sok hasi zsír tűnik az egészségre leginkább károsnak. Az ilyen típusú elhízás növeli a szívbetegségek és a diabétesz kialakulásának esélyét.
A genetika ellen semmit sem lehet tenni
„Mi értelme egészségesen táplálkozni és rendszeresen mozogni, ha a gének úgyis megölnek?” – teszik fel gyakran a kérdést azok, akiknek a szülei tragikusan fiatalon hunytak el rákbetegség vagy szívroham következtében. Ha az egészség előre programozott, nem számít, hogy hogyan bánunk a testünkkel, gondolhatnánk. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. A BRCA1, az úgynevezett emlőrákgén az egyik legjobb példa erre. Kétségtelen, hogy a gén nagyon erőteljes hatású, hiszen azoknak, akiknél ez a gén megtalálható, 60-80 százalékkal nagyobb az esélyük a mellrák kialakulására, míg azoknak, akik nem hordozzák ezt a gént, ez a szám mindössze 13 százalék. igen ám, de ez azt is jelenti, hogy mintegy 40 százaléknál, aki hordozza ugyan a BRCA1 gént, mégsem alakul ki emlőrák.
Ez arra utal, hogy az életmódnak mégis fontos, meghatározó szerepe van a megelőzésben. Ikerkutatások szerint egyébként a genetika egynegyed részt felel az egészségért. A többi három elem a táplálkozás, a fizikai aktivitás és a személyes szokások mint például a dohányzás és az alkoholfogyasztás. És ebből csak a genetikára nincs hatásunk, a többi igenis rajtunk áll.
A vényköteles gyógyszerek biztonságosak
A piacra került vényköteles gyógyszerek mintegy 10 százalékáról később kiderült, hogy súlyos mellékhatásokat okozhatnak. A gyógyszergyárak évtizedek óta vitáznak a fogyasztók egészségét védő szervezetekkel. Tény, hogy a nyomon követéses vizsgálatok időigényesek és nagyon drágák, a klinikai vizsgálatok pedig nem adnak teljes képet a gyógyszerek hatásairól. Mit tehet, ha felmerül a kérdés, hogy új készítménnyel kezelnék? Ha nincs hatásos gyógyszer az ön betegségére, és arra sincs bizonyíték, hogy az új gyógyszernek súlyos mellékhatásai lennének, a terápia reményt jelenthet a gyógyulásra. Azonban ha csak hirtelen ötlettől vezérelve, a reklámok hatására cserélné le megszokott, bevált gyógyszerét, ami jelenleg jól működik, akkor jobb, ha nem kockáztat.
A kórházak sterilek
Kényelmes és megnyugtató azt hinni, hogy a kórházakban minden tiszta és steril, a padló és más felületek olyan makulátlanok, hogy akár ehetne is róluk – de ez egyszerűen nem igaz. Annak ellenére, hogy a fertőtlenítőszerekkel, sterilizálási eljárásokkal igyekeznek minden baktériumot, mikrobát eltüntetni, a kórházi szobák hemzsegnek a kórokozóktól. Az ágyak fém- és műanyag részein, az éjjeliszekrényen, de még az orvos sztetoszkópján is számos, súlyos fertőzést okozó kórokozó található. Ennek oka többnyire emberi mulasztás: sajnos néha az orvosok és a nővérek sem tartják be az alapvető higiéniai szabályokat.
