Mikor jelent problémát, ha úgy érezzük, hogy majd kiugrik a szívünk?
– A szapora pulzus általános jelenség, ha testedzést végzünk, ha stresszhelyzetbe kerülünk, vagy ha izgatottá válunk valami miatt. A felnőttek esetében az 50-60/perc és a 100/perc közötti érték tekinthető normálisnak, de gyermekeknél ez az érték akár nagyobb is lehet, sőt, terhelésnél akár 200/perc értékű pulzust is mérhetünk. Ha azonban nyugalmi állapotban mérünk rendszeresen 100/percet meghaladó értéket, mindenképp forduljunk szakorvoshoz, hiszen a normálisnál nagyobb pulzusszámot számtalan egészségügyi probléma, például pajzsmirigy-rendellenesség, szívizombetegség, láz, valamint tüdőbetegség is okozhatja – mondta dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont belgyógyász, háziorvos szakorvosa.
A klimax idején is jelentkezhet
Ha éjszaka felébredünk rá vagy ha gyorsan ver a szívünk anélkül, hogy felizgattuk volna magunkat, akkor jobb, ha felkeresünk egy orvost. Az erőteljes érzések, függetlenül attól, hogy dühről vagy örömről beszélünk, érezhető hatással vannak a szívre és a keringésre is. A „rohanó” szív ösztrogénhiánynak is lehet a jele. A kihagyó szívveréssel, alvászavarokkal, erős verejtékezéssel, nyomott hangulattal, idegességgel és a száraz bőrrel egyetemben a klimaktérium tipikus tünetei közé tartozik. De lehet vegetatív idegrendszeri labilitás is az oka. Ilyenkor orbáncfüvet, citromfüvet, szúrós gyöngyajakot keverjünk össze, és készítsünk belőle teát. Napi 3-4 csészényit igyunk meg hat héten át. Javasolt még magnézium, B-vitaminok és Q10-vitamin kúraszerű szedése is.
Mi okozhatja?
A pulzusszámból tehát a hormonháztartás rendellenességére, szív- és érrendszeri megbetegedésekre is lehet következtetni. Ehhez azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy melyek a normális értékek a felnőtteknél és a gyermekeknél. A pulzusszámot legkönnyebben a csuklónkon tudjuk megmérni: a mutató- és középső ujjunkat tegyük a csuklónk hüvelykujj felé eső részére. Ujjunkkal tapintsuk ki a verőeret, majd nyomjuk a csonthoz. Ha ügyesek voltunk, akkor már érezhetjük a lüktetést az ujjunk alatt. Az egy perc alatt mért lüktetések száma adja meg a pulzus értékét.
Ha kitör a pánik
A pánikbetegség szorongásalapú betegség és rohamokban jelentkezik. Az emberek 20 százaléka életében legalább egyszer átéli, de szerencsére csak 2-3 százaléknál alakul ki, mint krónikus állapot. Jellegzetes testi tünetei közül leggyakoribb a heves szívdobogás, a légszomj, a zsibbadás, a remegés, az irreális félelmek: a pánikbeteg azt hiszi, meg fog halni vagy megbolondul.
A kiugróan magas pulzusszám oka lehet kimerültség, stresszes állapot vagy valamilyen pszichés teher, de láz vagy hölgyeknél gyakran vérszegénység is, sportolás közben pedig általában az edzettség hiánya is lehet a szapora pulzus oka. Ha azonban túlságosan magas a pulzusszámunk vagy hosszabb ideig áll fenn az állapot, akkor kivizsgálás szükséges. Ez azért is nagyon fontos, mert a magas értékeket a beteg gyakran meg sem érzi, így a betegségeket sokszor már előrehaladott állapotban diagnosztizálják. Idősebb embereknél mért alacsony értékek gyengeséggel, szédüléssel párosulva súlyosabb betegség tünetei is lehetnek.
Fotó: shutterstock
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha magasabb vagy éppen alacsonyabb értékeket mérünk, ne ijedjünk meg rögtön, hiszen előfordulhat, hogy a mérés során nem értékeljük helyesen az adatokat. A szakorvos akár egy egyszerű EKG-vizsgálattal is meg tudja állapítani, hogy komoly problémáról vagy egy ideiglenesen fennálló állapotról van-e szó. Ha indokolt, akkor egy kisebb méretű készüléket kötnek össze a mellkasra ragasztott tappancsokkal, amely 24 órán át rögzíti az EKG-jeleket (Holter-monitorozás). Előfordulhat, hogy ingervezetési, ingerképzési zavarról van szó, ennek kivizsgálására a szívgyógyász elektrofiziológus szakorvoshoz irányítja a beteget. A hirtelen halál megelőzése lehet egy ilyen vizsgálat, amely végül a ritmuszavart előidéző elváltozást megszüntető beavatkozáshoz vagy pacemaker beültetéséhez is vezethet. Tanuljuk meg tehát mérni a pulzust, és ne tétovázzunk, hogy kérdéseinkkel orvoshoz forduljunk. Rendszeres sporttal elérhető, hogy a nyugalmi pulzusszámunk csökkenjen – tette hozzá a doktornő.
Ha a pajzsmirigy áll a háttérben
A pajzsmirigy túlműködésére jellemző a magas pulzusszám, amely jellegzetesen nemcsak terhelésre, hanem nyugalomban is jelentkezik. Szívritmuszavar is gyakran előfordul, idősebb betegeken nem ritkán a szívritmuszavar az egyetlen tünete a pajzsmirigy túlműködésének. Gyakori tünet az emelkedett vérnyomás is. Alulműködés esetén a pulzusszám csökken, bár ez az idegrendszer csökkent érzékenysége folytán kevésbé okoz panaszt a betegeknek. A vérnyomás itt is gyakran emelkedett, és súlyos alulműködésben szintén előfordulhat szívritmuszavar.
