Az áltudományokon alapuló orvoslás és a kuruzslás virágkorát éli, ám mielőtt máglyára vetnénk minden gyanús szert és annak készítőjét, árusítóját, érdemes a gyógyítás e formája mögé nézni. Nemrég a magyar tudományos akadémia tudósai foglaltak állást az „áltudományok és a bizonyítékon alapuló orvoslás” kérdésében.
Áltudomány vagy bizonyítékon alapuló orvoslás?
Hihetetlen gyógyulások, káprázatos fogyasztószerek: bizonyára mindannyian találkoztunk már csodát ígérő szerekkel. És hogy miért terjedhetnek ilyen gyorsan, hogy lehetnek ilyen népszerűek? Többek között azért, mert a tudomány sok esetben nem ad az emberek kérdéseire kielégítő választ. Ezt az akadémia tagjai is felismerték: az áltudományok ellen például, a tudomány népszerűsítésével is lehet tenni. Az orvosi újításokat széles körben, laikusok számára is érthetően elmagyarázni, és megtanítani, megértetni, hogyan lehet az áltudományokat, a kuruzslást megkülönböztetni a bizonyítékon alapuló orvoslástól, a tudománytól. Fontos kérdés tisztázni például, mit jelent a komplementer medicina (kiegészítő gyógymódok) és az alternatív gyógyászat a bizonyítékon alapuló orvoslással szemben vagy éppen mellette. Hiszen a több ezer éves orvostudomány sem mindig csak a bizonyítékok alapján gyógyított…
A tudományos orvoslás szerint egy eljárás akkor hatásos, ha hatásosabb, mint a placebo. A placebo nem hatásos szert jelent (pl. gyógyszernek látszó cukorka), melyet azonban a beteg hatásosnak érezhet a hit, a szuggesztió ereje révén. „Ha elfogadjuk azt a radikális állítást, miszerint a komplementer és alternatív orvoslásnak csak placebo hatása van, akkor igenis hatásos lehet, hiszen a laikus ezt tapasztalja – magyarázza Dr. Kovács József bioetikus, pszichoterapeuta, az MTA doktora. – Sőt, minél súlyosabbak a beteg tünetei, annál fontosabbnak tűnik még a kis javulás is.” Az egyik fontos dilemma, vajon mennyire etikus tiltani valamit, aminek hatása nem bizonyított? Például a homeopátiás szereket, amelyek hatása nem bizonyított, de – és ez nagyon fontos – legalább nem ártanak.
E kényes kérdés megvitatására az MTA kutatói és tudósai nemzetközi és hazai összefogást kezdeményeznek. Figyelembe kell mindemellett venni az egyik nagy különbséget a tudományos orvoslás és a komplementer és alternatív medicina között: utóbbi elfogadja a betegségek kiváltójaként a spirituális okokat is, míg előbbi ezzel nem foglalkozik.
Gyógyítás anyagi haszonért
Nagyon fontos leszögeznünk, hogy a kuruzslást és a sarlatánságot határozottan el kell különíteni a komplementer és alternatív medicinától. Félreértés ne essék, nem a fősodortól eltérő, alternatív gyógymódot kereső gyógyítókról van szó, akik meg felelő képzettséggel próbálnak segíteni. A csalók jelentik a komolyabb gondot: a képzettség nélküli emberek, akik a „gyógyítást” kifejezetten anyagi haszonért cserébe végzik, miközben tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy „gyógymódjuknak” semmilyen pozitív hatása nincs.
Emlékezzünk csak a nemrég nagy port kavart „orrba dugott lézeres agystimulátor” esetére. A csaló 50 ezer forintért árulta a kínai piacon 250 forintért vásárolt zseblámpás kulcstartót. Kovács József szerint ez nem etikai, hanem hatósági, rendőri kérdés, hiszen a bankrablást sem etikai kérdésként elemezzük. „Ennél sokkal lényegesebb a bizonyítékon alapuló orvoslás és a komplementer gyógyítás közötti határt vizsgálni.” Ez a határ, például, koronként változik. És van, amiről idővel kiderül, hogy hatásos (akupunktúra) és van, amiről nem (homeopátia – de legalább nem árt).
