A házi kedvencek a testi-lelki egészségünk őrei, hiszen akik valamilyen kisállatot tartanak, általában ellenállóbbak a betegségekkel szemben, jobb egészségi állapotnak örvendenek. A háziállat puszta jelenléte pozitívan befolyásolja a vérnyomást, valamint a koleszterinszintet, a kutyák gyakoribb mozgásra késztetik a gazdájukat, a macskák dorombolása pedig elősegíti a csontok regenerálódását. Egy kis „szeretetgombóc” tartásával csökkenthető a stroke kialakulásának az esélye. A kutyák képesek előre jelezni például az epilepsziás rohamokat, és kutatások igazolják, hogy a rákot is „kiszagolják”. De vajon hogyan működik az állatasszisztált terápia?

 

A háziállat közelében oldódik a feszültség

Egy társállat tartásával bizonyítottan csökkenthető a stressz és a feszültség.

– Spontán szorongásoldó és hangulatjavító hatást is tapasztalhatnak az állatok jelenlétében a kis kedvencek gazdái, ám ez csak addig működik, amíg velük egy helyiségben tartózkodnak – állapítja meg Pieke Noémi gyógypedagógus, pszichopedagógus. – Az állatok tehát nem gyógyítják a szorongást, csupán tünetileg, akkor és ott enyhítenek a gondon. Terápiás, lélekgyógyító vagy akár fejlesztő hatása a terápiának, illetve a fejlesztésnek van. A házi kedvencek tehát nagy örömforrást jelentenek, de például súlyos depresszió vagy szorongásos zavar esetében nem helyettesítik a terápiát! – hangsúlyozza a szakember.

 

Amikor a feladat élménnyé válik

A terápiában segédkezhetnek speciálisan erre kiképzett állatok. Az állatasszisztált terápia lehet hagyományos, illetve kapcsolatközpontú – az utóbbit Pieke Noémi terapeuta és tréner fejlesztette ki. Amikor mozgás- vagy kognitív képességek fejlesztésére van szükség, akkor a hagyományos állatterápiát alkalmazzák a szakemberek. Magatartásproblémák, szociális, kapcsolódási, illetve kötődési nehézségek esetén viszont a kapcsolatközpontú foglalkozások ajánlottak.

– A klasszikus állatasszisztált terápia során ugyanazt csináljuk, mint amit állat nélkül is tennénk, csak úgy módosítjuk a feladatot, hogy abban az állat is szerepet kapjon, és ettől a feladat élménnyé válik. Az állat itt leginkább motiválóként van jelen. Például nem csupán át kell bújni az alagúton, hanem a kutyának, akit a felvezető az alagút végéhez kísért, vinni kell egy jutalomfalatot. A kapcsolatközpontú foglalkozásokon az állat és a kliens viszonylag szabad interakcióban van egymással, külső személy ebbe nem szól bele. Ezeket az interakciókat aztán elemezzük, újragondoljuk. Miközben a kliens különféle feladatokat old meg a kutyával, megfigyeljük, hogy ebben a kutya mennyire partner és erre hogyan reagál a kliens. Megkeressük az okát annak, hogy miért sikerül vagy nem sikerül az, amit a kliens csinál – vázolj a két módszer közötti különbséget Pieke Noémi.

A kapcsolatközpontú módszer segít abban, hogy a belső, lelki tartalmak láthatóvá váljanak.

– Például amikor a kutya harmadszorra sem ül le a kliens felszólítására, akkor megállapítjuk, hogy a kliens nagyon ideges. Vajon mitől ilyen feszült, milyen gondolatok és érzések születtek meg benne ebben a helyzetben? Azért érdemes ennek utánajárni, mert ugyanazok a belső monológok, belső tartalmak árnyékolják be a mindennapjainkat is, amelyek eszünkbe jutnak ilyenkor.

 

Szorongásoldó simogatás

Akkor is így van ez, ha nem állatasszisztált terápia zajlik, hanem „csak” ott van a térben az állat, például a kliens simogatja az ölében fekvő macskát és közben magáról beszél. Az állat jelenléte ilyenkor segíti a megnyílást, a simogatás pedig oldja a szorongást. Fontos, hogy az állatasszisztált terápia akkor tud jól működni, ha a kliens szereti az állatokat!

 

 

Párbeszéd ember és állat között

A kutya átveszi az ember negatív lelki állapotait.

– Az önismereti csoportokban kifejezetten ezzel dolgozunk – teszi hozzá a szakember. – Kliens és kutya kapcsolatában nemcsak a kliens viselkedését figyeljük meg, hanem a kutyáét is, és azt, hogy hogyan alakul a kettejük közötti párbeszéd. A kutya a jelenben él, másképp oldja meg ugyanazt a feladatot két különböző emberrel, attól függően, hogy melyikük milyen légkört teremt maga körül.

– Kutya és gazdája magasabb szintű, harmonikus kapcsolatához tudatosság, önismeret, önreflexió szükséges. Fontos, hogy az emberek már gyerekkorukban közel kerülhessenek a természethez, megszeressék az állatokat. Azok, akik így nőhetnek fel, egészségesebbek, harmonikusabb, boldogabb életet élhetnek.

 

Ez IS ÉRDEKELHET:

• Mikor érett a kutyánk a túrázásra?
• 3 tipp, hogy több boldogsághormont termeljen a tested
• 23 gyors stresszűző praktika
• Kutyás futás: hihetetlen összhangban