A fájdalom a szervezet önvédelmi reakciója, amely azt jelzi, hogy valahol káros hatás érte testünket. Időnként mindenki érez fájdalmat, de ennek tudatosulása egyedi és egyénileg változó. Bizonyos életkorokban – különösen csecsemőkorban vagy időskorban – a fájdalomérzet fokozottabb lehet, de nembeli különbségeket is megfigyelhetünk: a tapasztalatok szerint a férfiak rosszabbul tűrik a fizikai szenvedést.
Az egészségi állapot romlásával általában csökken az emberek fájdalomtűrő képessége. Nem elhanyagolható tényező a fáradtság, a napszakok változása, és persze fontos szerepet játszanak a genetikai adottságok, a pszichés tulajdonságok, alkati sajátosságok; lényeges többek között a szöveti lazaság és az edzettségi állapot. A Diéta és Fitnesz három szakembert, Rajnay Kata gyógytornászt, Bozsik Ildikó személyi edzőt és Dr. Kovács Milán ortopéd-traumatológus szakorvost kérdezett meg a sport közben kialakuló fájdalom okairól, valamint arról, hogy mit tehetünk a kellemetlen tünetek enyhítése érdekében.
Figyeljünk a testünk jelzéseire!
– Gyógytornászként napi szinten foglalkozom és dolgozom fájdalommal küzdő emberekkel. Sokat segít a páciensek problémáinak feltérképezésében, ha tudom, hogy mikor, hogyan és mennyire fáj valami – mondja Rajnay Kata, gyógytornász. – Az úgynevezett Visual analóg skálán 0 és 10 között értékelem a tünetek erősségét. Ez szubjektív skála, azaz nincs objektív meghatározása, hogy milyen a 2-es vagy 8-as fájdalom. 6-osnál erősebb fájdalmat, ez a nagyon erős diszkomfortérzet, nem okozhat sem a masszázs, sem a gyógytorna, sem pedig egy edzés. Az erős fájdalom védekező mechanizmust hozhat létre, ami további problémákat, tüneteket generálhat, például védekező izomfeszülést. Természetesen figyelembe kell venni a páciens fájdalomküszöbét, hiszen van, aki jobban, van, aki kevésbé bírja. Több edzővel találkoztam már, akik azt tanították, hogy a fájdalom a barátunk. Ezzel én egyáltalán nem értek egyet!
– Lehet, hogy a szóban forgó problémát magunknak okoztuk sportoláskor, mert nem melegítettünk be rendesen, vagy nem sajátítottuk el kellőképpen az alapokat, de az is előfordulhat, hogy az edzést követően elmulasztottuk a levezetést, és nem kapta meg az izomzat a regenerációhoz szükséges keringésjavítást. Persze emellett számos egyéb oka lehet még a fájdalom kialakulásának, például egy bokarándulás, ami, mint trauma, maga is fájdalmas. Gyakran ilyen sérülések állnak az akut panaszok hátterében, duzzanat, gyulladás, fájdalom kínozza az illetőt. Akut gyulladás esetén tilos a terhelés! Amikor duzzanat, fájdalom, gyulladás van jelen a szervezetben, az érintett ízülethez közeli stabilizáló izmok gátlás alá kerülnek, így nem tudják megadni a kellő stabilitást az ízületnek, ezért jelentősen nő a sérülés veszélye. Számtalanszor érkeznek hozzám páciensek krónikus fájdalommal: ez rendre egy korábbi, elhanyagolt sérülésből adódik, a rehabilitáció elmulasztása miatt a szervezet kompenzáló mechanizmusokkal reagált. Ilyenkor a kezelés hosszadalmas, és jóval komplikáltabb a feladat, mint egy új keletű problémánál.
A fokozatosság a legfontosabb
– Egy edző természetesen nem tudhatja pontosan, hogy mit érez a vendég, hiszen a visszajelzések alapján dolgozik, de az egyértelmű: a fájdalom, legyen bármilyen jellegű és mértékű, a test jelzése, hogy valami nincs rendben – hangsúlyozza Bozsik Ildikó, személyi edző. – Ha idejében orvosoljuk a bajt, elkerülhetjük a mozgástartomány beszűkülését, illetve azt, hogy a probléma kihasson más testrészekre is. Ez egyébként normális folyamat, hiszen a sérülés miatt megváltozik a mozgás. Mindig azt kérem a vendégeimtől, hogy jelezzék, ha valami fáj, mutassák meg, hol és milyen mozgás hatására érzik a tünetet, így tudok segíteni, és az egyéni igényekhez igazítom az edzéseket.
– Fájdalom esetén mindenekelőtt csökkenteni kell a terhelést, illetve más gyakorlatot végzünk annak érdekében, hogy ne terheljük túl az érzékeny ízületeket, izmokat – mondja Ildikó. – Három nagyobb csoportba sorolhatjuk az okokat, amelyek következtében fájdalom jelentkezhet sportolás közben. Először is beszélnünk kell azokról az emberekről, akik hosszabb kihagyás után kezdenek edzeni, és nem rendelkeznek a választott mozgásforma űzéséhez szükséges alapokkal. Jó példa erre a futás, amely mostanában közkedvelt és divatos mozgásforma. Ha valaki úgy vág bele, hogy évek óta nem mozgott, akkor nagy eséllyel többet árt, mint használ, bár talán pár kilótól megszabadul. Mások már hosszabb ideje küzdenek valamilyen problémával, illetve régóta ülő életmódot folytatnak. Esetükben kiemelt figyelmet kell fordítani a mobilizálásra, a nyújtásra és a mélyizmok erősítésére, csak ezután kezdhetik meg az aktívabb sportolást. Végül érdemes megemlíteni azokat, akik kimondottan jó kondiban vannak és felkészültek, de túledzik magukat.
A személyi edző tanácsai
Ha most kezdesz edzeni:
- Mindig figyeld a légzést és a pulzust.
- Érdemes gerinctornával indítani, a megfelelő ízületi mobilitás elérése érdekében.
- Olyan edzőt válassz, akitől elsajátíthatod a mozgásforma alapjait.
- Gyalogolj sokat, intenzíven, így építheted fokozatosan a terhelést.
Ha fájdalmas az edzés:
- Ízületi jelzések – kellemetlen, kínzó mozdulat – esetén hagyd abba a gyakorlatot, csökkentsd a terhelést és az ismétlésszámot.
- Keress fel szakorvost és/vagy gyógytornászt, hogy feltárják a fájdalom okát, a probléma forrását.
Forduljunk időben szakemberhez!
Dr. Kovács Milán ortopéd-traumatológus szakorvos, harcművészeti oktató tapasztalatai alapján három irányból érdemes megközelíteni a sportolás közben jelentkező fájdalom kérdését.
1. A sportoló kezdő, és hetente legalább 3×60 percet vagy 2×90 percet edz, kevesebb mint 3 hónapja végzi az adott mozgásformát.
Jellemzően 21 és 30 év közötti, ülőmunkát végző emberekről van szó, akiknél először térd-, derék- vagy vállpanaszok jelentkeznek. Általában a fő problémát az okozza, hogy az illető nem rendelkezik a sportág űzéséhez szükséges alapokkal, így legtöbbször az izomzat, a mélyizmok erősítésével könnyen javítani tudunk a helyzeten. Sok esetben egy áhított cél készteti a pácienst, hogy felálljon a kanapéról, ugyanakkor nincsenek megfelelő ismeretei a választott sporttal kapcsolatban, illetve nem tartja be a fokozatosság elvét – emiatt alakulnak ki a kellemetlen tünetek. Ám ha időben felismerjük a bajt, egy megfelelő mozdulatsor segítségével egyszerűen korrigálhatjuk.
2. Az illető egy ideje (3 hónap–1 év) rendszeresen sportol, a hétköznapjai részévé vált az edzés, de mozgásszervi gondjai vannak.
Ilyenkor nemegyszer túlterhelés áll a kialakult panaszok hátterében. Az érintettek gyakran több szakembert is felkeresnek a problémájukkal, és a szakrendelőkben nemegyszer a sport elhagyására biztatják őket. Leginkább ez a csoport van veszélyben, mert bátrak, jobban terhelik magukat, így viszont nagyobb a sérülés és a „túlhasználat” kockázata. Jellemzően fiatalabb emberek. Számukra a fokozatosság és a tudatosság jelenthet megoldást, de a hozzáértő, támogató közeg is segíthet megelőzni a bajt. Szerencsére többnyire komolyan veszik a fájdalmat, azaz szükség esetén orvoshoz fordulnak. Persze nagyon nem mindegy, hogy kitől kérnek segítséget – vagyis nekik a megfelelő szakember felkutatása a legnehezebb feladat.
3. Ha valaki a választott sportot több mint 1 éve űzi, általában már rendelkezik olyan rutinnal, hogy nem árt magának – azaz ha fájdalmat tapasztal, érdemes komolyan vennie a figyelmeztetést.
A sportoló többnyire nagy alázattal fordul az általa űzött mozgásforma felé, és azt is látja, hogy nincs olyan szakember, aki mindent tud, így kitartóbb a keresésben. Fontos számára, hogy legyen kitől kérdezni, és már nem elégszik meg azzal, hogy elmúlik a fájdalom. Őrzi az életformáját, a mozgás elhagyása számára nem opció. Meggyőződésem, hogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia önmagáért! Ennek megfelelően azt tanácsolom, hogy minél alaposabban tanuljuk meg a választott sportot, igyekezzünk megelőzni a kellemetlen „mellékhatásokat”, és sérülés esetén forduljunk időben szakemberhez.
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Aktív élet sérülésmentesen, avagy ezért fontos az ízületek védelme!
- 11 tipp, hogy elkerüld a sportsérüléseket
- Sportsérülések: ezek a gyógyulás legfontosabb lépései