Mesterséges édesítőszerek: Valóban tartanunk kell tőlük?

Szigorú szabályozás

A mesterséges édesítőszerek állítólagos daganatkeltő, étvágynövelő hatása rémhír. A Magyar Élelmiszerkönyv szigorúan szabályozza, hogy milyen édesítőszereket, s mely élelmiszerekben használhatnak a gyártók, mennyi a maximálisan alkalmazható mennyiségük, és előírja az édesítőszerek csomagoláson való feltüntetését.

Már az a tény, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv foglalkozik ezen termékekkel, kizárja, hogy „mérgezőek”, azaz emberi fogyasztásra alkalmatlanok lennének.

Az édesítőszerek forgalomba kerülésének, használatának EU-engedélyezése is szigorú kritériumokhoz kötött, amelyeket rendszeresen felülvizsgálnak. Biztonsági vizsgálat nélkül esélye sincs egy édesítőszernek, hogy engedélyezzék a használatát. Egy ilyen biztonsági vizsgálat lebonyolítása és elemzése akár 10 évig is eltarthat.

A mesterséges édesítőszerek fogyasztásában is mértéket kell tartani!

Az édesítőszerek csomagolásán feltüntetik a naponta felhasználható mennyiséget, amelynek meghatározásánál figyelembe veszik, hogy egyesek – például a cukorbetegek – akár napi szinten használják egész életen át, de tekintettel vannak az érzékeny fogyasztói csoportokra is, például a gyermekekre. Ezen szempontok alapján határozzák meg az úgynevezett Megengedhető Napi Bevitelt (ADI), nagy biztonsági sávot hagyva.

Jelenleg nincs olyan elfogadott tudományos eredmény, amely bizonyítaná a mesterséges édesítőszerek rákkeltő hatását, de más káros hatást sem sikerült meggyőzően bizonyítani.

Tévhit, hogy az édesítőszerek növelik az étvágyat.

Ezt számos kutatás megcáfolta, tehát sem az étvágy, sem a táplálékbevitel nem fokozódik a fogyasztásuk mellett. Az azonban gyakori, hogy mivel az édesítőszerrel készült termékek általában kevesebb kalóriát tartalmaznak, a fogyasztók azt gondolják, hogy ezért többet fogyaszthatnak belőlük. Akár cukorról, akár édesítőszerről van szó, mindig mértékletesen használjuk, s próbáljuk megkedvelni inkább a természetes, bár kevésbé intenzív édes ízeket!