Egyre gyakrabban figyelmeztetnek, hogy ne sózzuk meg nagyon az ételeinket, mert a konyhasó nincs jó hatással a vérnyomásunkra, sőt a jelentős mennyiségű, tartós sófogyasztás magas vérnyomás (hipertónia) betegséget, szívinfarktust, szív- és érrendszeri betegségeket, agyvérzést is okozhat. A legfrissebb kutatások szerint a túlzott sóbevitel további betegségek kockázati tényezője is lehet, például a gyomorrák, a csontritkulás (osteoporosis), a vesebetegség, a bal kamrai szívizom megvastagodása (hypertrophia) és a cukorbetegség, valamint autoimmun betegségek kialakulását is elősegítheti.

Ne a konyhasó legyen az élet sója!

A só hatásai

A só a test egyik leglényegesebb összetevője. bár az egyik alkotóeleme, a nátrium a szervezetet építő legjelentősebb makroelemek egyike, napi 1,5-2 grammnál többre nincs szükségünk. A szervezet másik fontos ionjának, a káliumnak jelentős része a sejten belül található, 50-70 százalékát az izomszövet tartalmazza, az összmennyisége nemtől, kortól és a zsírmentes testtömegtől is függ. Ez a két elem együttesen részese az ingerületi folyamatoknak, így az ideg- és izomműködésnek, a sav-bázis egyensúly fenntartásának.

Az amerikai hypertonia társaság 2009-ben megjelent állásfoglalása a vérnyomáscsökkenést eredményező táplálkozási ajánlások között javasolja, hogy a nátriumfogyasztás ne haladja meg a 2,3 grammot naponta, a káliumbevitel pedig érje el a 4,7 gramm/nap szintet. A kutatások szerint a vérnyomás kismértékű csökkentésével – amely a napi sóbevitel 5 grammos csökkentésével elérhető lenne – jelentősen csökkenne az agyvérzés, a koszorúér-megbetegedések és az ezekből eredő halálozás előfordulása a világon.

Miben van sok só?

A legnagyobb veszélyt a feldolgozott élelmiszerek rejtik. már egy szelet felvágottas, sajtos kenyér elfogyasztásával elérjük, sőt túl is lépjük a WhO által ajánlott 5 gramm/nap (egy teáskanálnyi) értéket, és még sózunk is. Attól tehát nem kell félnünk, hogy a sóbevitelünk túl alacsony lenne. A kenyérfélék, a pékáruk, a margarinok, a húskészítmények, a juhtúró, a salátaöntetek, a mustár, a ketchup, a konzervek, a sós nassolnivalók, a félkész- és késztermékek, például az instant levesek is magas sótartalmúak.

Hogyan lehet csökkenteni?

A sóbevitelünk ajánlott értékének megközelítéséhez szükség lenne persze arra is, hogy a feldolgozott ételek sótartalma csökkenjen, mert így fokozatosan megszokhatnánk a kevésbé sós ízt. A csökkentett nátriumtartalmú konyhasó használata is jó megoldás, ez azonos íz mellett 30 százalékkal kevesebb nátriumot tartalmaz, igaz, Magyarországon még nem igazán terjedt el. Fontos lenne, hogy kóstolás nélkül ne sózzunk. Kerüljük a sót is tartalmazó mesterséges ízfokozókat, inkább ízesítsünk friss fűszerekkel. Csökkentsük a felvágottak, a sajtok, az előre gyártott levesporok fogyasztását. Együnk natúr húsokat, barna rizst, gabonaféléket, élőflórás tejtermékeket, gyümölcsöket és zöldségeket; különösen uborkát, paradicsomot és citrusféléket. Vásárlásnál mindig nézzük meg a címkét és válasszunk alacsonyabb sótartalmú terméket!

Mit mutat az élelmiszercímke?

A címkén található nátrium- vagy sószegény minősítés azt jelzi, hogy az élelmiszer nátriumtartalma legfeljebb 0,12 g/100 g. Kifejezetten nátrium- vagy sószegény egy termék, ha a nátriumtartalma nem haladja meg a 0,04 g/100 g-ot. Nátrium- vagy sómentes az élelmiszer, ha a nátriumtartalma maximum 0,005 g/100 g. A címkén csökkenő mennyiségi sorrendben kötelező jelölni az összetevőket. Ha az első helyen a konyhasó szerepel, feltételezhető, hogy magas az étel sótartalma. Az élelmiszercímke megadja a termékre vonatkozóan a napi ajánlott össz-nátriummennyiséghez (INBÉ) viszonyított nátriumtartalmat is, százalékban. Fontos megnézni, hogy az adatok mire: 100 grammra vagy 1 adagra vonatkoznak.

Ezek is érdekelhetnek

Ha fogyni szeretnél, ezt a 20 élelmiszert ismerned kell
A rendszeres mozgás mellett érdemes figyelni az étrend összeállítására is, hiszen van néhány finom élelmiszer, amely gyorsan és tartósan segít megszabadulni a hasi zsírpárnáktól. Ráadásul ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása nemcsak a zsírégetésben segít, számos egyéb pozitív egészségügyi hatásuk is ismert.
A legjobb nyári szépségtrükkök, amelyek valóban beválnak
Lehet, hogy idén nyáron nem a legújabb ruhadarab vagy a trendi smink lesz a legjobb befektetésed, hanem néhány egyszerű szépségápolási szokás. A tudatos bőrápolás segít abban, hogy a bőröd egészséges, hidratált és ragyogó maradjon még a legforróbb napokon is. Mutatjuk, mire érdemes figyelned, ha szeretnéd kihozni magadból a legtöbbet ezen a nyáron.
A nyár egyik legegészségesebb levese: kovászosuborka-leves
A nyári hőségben kevés dolog esik jobban, mint egy hideg, frissítő és könnyű leves. A kovászos uborka nemcsak savanyúságként állja meg a helyét, hanem egy különleges, krémes leves alapanyagaként is.
Édes pillanatok – Finomságok 100 kalória alatt
Negyven felett az anyagcsere megváltozik, és előfordulhat, hogy a „bűnözések” bizony már nyomot hagynak egy-két pluszkiló formájában. Ha azonban okosan választ, könnyen csillapíthatja édesség utáni vágyát úgy, hogy kihagyja az extra cukrot és a felesleges kalóriákat. A jó döntések hozzájárulnak a diéta sikeréhez, a boldog, egészséges és energikus élethez.
Mandulás-epres pite: a nyári desszert, glutén és cukormentesen
Ugye te is ismered azt az érzést, amikor megkívánsz valami sütit, de nem szeretnéd tönkretenni az egész heti diétát? Jó hír: ezzel az epres recepttel nem kell választani az élvezet és a tudatos étkezés között.
A vércsoportdiéta nagy átverés? Szakértő mondta el az igazságot
A vércsoportdiéta sokak szerint működhet, egy táplálkozási tanácsadó azonban a Borsnak elárulta, miért nincs mögötte meggyőző tudományos bizonyíték, és milyen veszélyeket rejthet.
Diétás túrós-sajtos pogácsa: gyors, omlós és laktató
Puha, omlós, sajtos és még diétába is belefér – ez a diétás pogácsa tökéletes, ha valami sós finomságra vágysz bűntudat nélkül. Ráadásul gyorsan elkészül, nincs szükség hosszú kelesztésre, és egyszerű alapanyagokból is fantasztikusan finom lesz.
Ennyi mindenre jó a kreatin – nem csak izomnöveléshez!
A kreatin egy természetesen előforduló vegyület, amely főként az izmokban tárolódik. A szervezet is előállítja, de húsból és halból is jutunk hozzá. Legfontosabb feladata az energiaellátás támogatása, különösen rövid, intenzív terhelések során. Emiatt lett a sportolók egyik kedvence.