A szénhidrát-anyagcsere szabályozása
A szervezet működéséhez glükózra van szükség. Étkezés után a szénhidrát cukorrá bomlik, és a vércukorszint emelkedni kezd. A szervezet ilyenkor gyors döntést hoz, hogy az energia mekkora része kerüljön azonnal felhasználásra és mennyit tároljon el a máj-, izom- és zsírszövetekben keményítőként. A vércukorszint szabályozásáért az inzulin nevű hormon felel. Optimális esetben a glükózellátás folyamatos, a vércukorszint egy bizonyos tartományban mozog. Ehhez
olyan szénhidrátokat kell fogyasztani, amelyek lassan és kismértékben emelik meg a vércukorszintet.
A vércukorszint emelkedése
Amikor a vércukorszint megemelkedik, megnő az inzulinkibocsátás is, hiszen a nagyobb mennyiségű cukor feldolgozásához több inzulinra van szükség. Ha az azonnali energiaigény nincs összhangban a bevitt szénhidrát mennyiségével, a maradék vércukor zsírrá alakul. Ezt követően – mivel az inzulin kivonta az összes cukrot a vérből – a vércukorszint leesik.
Alacsony vércukorszint
Az alacsony vércukorszint tünetei: ingerlékenység, éhségérzet, fáradtság, édesség utáni sóvárság. Ilyenkor könnyen előfordul, hogy az ember „túleszi” magát, ami megint csak hirtelen megemeli a vércukorszintet. És minden kezdődik elölről. Alacsony vércukorszintet okozhat az étkezések kihagyása, sok gyorsan felszívódó szénhidrát fogyasztása, túlzott fizikai igénybevétel.
Mi az a glikémiás index?
A glikémiás index (GI) egy számérték, amely arra utal, milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben az adott élelmiszerben lévő szénhidrát. A 100-as érték a szőlőcukor „felszívódási sebességét” jelenti, míg a 0 a szénhidrátot nem tartalmazó ételekét. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, és ezért hosszan tartó telítettségérzetet biztosítanak. Minél alacsonyabb egy étel GI-értéke, annál kevesebb glükózt juttat a véráramba, így a hasnyálmirigynek is kevesebb inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekhez. A magas glikémiás indexű ételek gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek hirtelen megemelik a vércukor- és az inzulinszintet, amit a vércukorszint gyors leesése követ, éhségérzetet okozva.
2-es típusú diabétesz
A túlzott táplálékfogyasztás és az annak következtében kialakuló elhízás esetében túl gyakran ismétlődik a vércukorszint drasztikus ingadozása, amire a hasnyálmirigy egyre érzékenyebben reagál. Ennek első következménye az inzulinrezisztencia, ami azt jelenti, hogy az inzulin nem lesz képes a funkcióját megfelelően kifejteni. ennek ellensúlyozására egyre több inzulin termelődik, ami egy idő után a hasnyálmirigy kimerülését okozza. A szervezet termel ugyan inzulint, de nem elegendőt ahhoz, hogy az a normális vércukorszintet biztosítani tudja.
