Mára több milliós felhasználói kör támaszkodik az olyan meghatározó digitális szolgáltatásokra, mint az EgészségAblak, az EESZT vagy a digitális időpontfoglalási rendszer. A szakmai szereplők szerint ezek az eszközök jelentősen javítják a betegutak áttekinthetőségét és az ellátás hatékonyságát.
Európai szintű e-egészségügy felé
A 6. Digital Health Summit konferencián állami és piaci szereplők értékelték az elmúlt évek fejlesztéseit. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy az EESZT, a járóbeteg-irányítási rendszer (JIR) és az EgészségAblak működése alapján Magyarországon „európai szintű e-egészségügy” jött létre. Az EgészségAblak már 4,4 millió letöltéssel rendelkezik, havonta 17 millió lelet és 19 millió e-recept kerül fel a rendszerbe, továbbá naponta 3100 digitális időpontfoglalás történik. Az országosan elérhető kétmillió szabad időpont azt mutatja, hogy a rendszerben még jelentős kapacitás rejlik.
Rétvári Bence a 6. Digital Health Summit konferencián beszélt az e-egészségügy sikereiről Fotó: MTI
Miért kulcsfontosságú a digitalizált időpontfoglalás?
A digitális foglalási felület nemcsak gyorsabbá teszi az ügyintézést, hanem csökkenti a meg nem jelenésből adódó problémákat is. Jelenleg a páciensek a foglalások 20–30 százalékánál nem érkeznek meg a vizsgálatra – ezért fontos, hogy a módosítás és a lemondás könnyen intézhető legyen.
Az EgészségAblak további hasznos funkciókkal is bővült:
– gyógyszertári és háziorvosi kereső
– ügyeleti információk
– szűrési adatok
– tb-jogviszony-ellenőrzés
Fotó: Freepik
Az MI szerepe: lehetőség, de nem csodaszer
A konferencián hangsúlyos téma volt a mesterséges intelligencia alkalmazása is. A szakértők azonban arra figyelmeztettek, hogy az MI nem cél, hanem eszköz.
Jelenleg főként a beszédfelismerésben és a képalkotó diagnosztikában használják, ám a gyakorlati hasznosulás még elmarad a várakozásoktól. A legnagyobb értéket nem az algoritmusok, hanem a jól strukturált adatok jelentik. A szétszórt adatbázisok összehangolása, a rendszerképesség megteremtése és az adatbiztonság továbbra is komoly kihívás – különösen a „black box” megoldások és a globális technológiai cégek szerepe miatt.
Egészségnyereség és életmód: hol tart Magyarország?
A szakértők szerint a digitalizáció már érzékelhetően javította az egészségügyi ellátást: Európában az elmúlt hat évtizedben 20 évvel nőtt a várható élettartam.
Magyarország azonban még lemaradásban van:
– a férfiak várhatóan 63,
– a nők 65 egészséges évet töltenek el.
Vagyis életünk csaknem negyedét valamilyen krónikus probléma árnyékolja be. Az életmódtényezők – mozgás, táplálkozás, dohányzás elhagyása, stresszkezelés – akár további 20 egészséges évet is hozhatnak.
Adatalapú döntéshozatal az egészségügyben
A gyógyszeriparban és a betegellátásban is új korszak kezdődött: a személyre szabott információátadás és a kétirányú kommunikáció elképzelhetetlen digitális háttér nélkül. Egy bemutatott pilotprojekt nagy előrelépést ígér a légzőszervi betegségek kezelésében. Magyarországon 1,2 millió embert érint valamilyen tüdőbetegség, és évente 46 ezer haláleset kapcsolódik ehhez a területhez. A betegutak átláthatóvá tétele jelentős segítséget nyújthat a terápia megtervezésében.
Felzárkóztatás digitális eszközökkel
A hátrányos helyzetű térségekben is gyorsul a digitalizáció. A Felzárkózó Települések program keretében 300 településen bővítették az alapellátást, és létrejött egy virtuális szakorvosi hálózat is. A Semmelweis Egyetem és az InterSystems közös IRIS-rendszere már gépi tanulási modelleket használ a betegek szegmentálására és az intézményi forgalom előrejelzésére.
Az ehhez kapcsolódó európai fejlesztés, az Európai Egészségadat-tér (EHDS) akár 15%-os költségcsökkentést, gyorsabb ellátást és könnyebben elérhető szolgáltatásokat ígér.
Merre tart a magyar e-egészségügy?
A Digital Health Summit tapasztalatai alapján egyértelmű a fejlődési irány:
– jól szervezett adatkezelés,
– korszerű digitális platformok,
– intézmények közötti együttműködés.
Ezek a tényezők hosszú távon alapvetően határozhatják meg a magyar egészségügy teljesítményét és az ellátás minőségét.
