Nem foglalkozunk a figyelmeztető jelekkel
A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb egészségügyi problémák közé tartoznak, sőt a halálokok között is előkelő helyet foglalnak el. Szakemberek szerint a nők szívinfarktus esetén később fordulnak orvoshoz, mint a férfiak. Ennek elsősorban az az oka, hogy a legtöbb esetben a nőknél a szívinfarktus nem jár mellkasi szorító fájdalommal, vagy a többi tünet mellett – szédülés, ájulás, izzadás, hányinger, légzési nehézségek – ez nem kifejezett. (A női szívinfarktus lefolyását kutató orvosok szerint a tünetek némelyike, például a légszomj, kimerültség, hastáji fájdalom akár már hat héttel a szívinfarktus bekövetkezte előtt jelentkezhet. A tünetek fizikai aktivitás nélkül, pihenés közben is jelentkeznek és egyre erősödnek.) A nők gyakran valamiféle gyomorbetegségre gondolnak, és ha érzik is, hogy komolyabb gond lehet, a visszautasítástól való félelmük miatt nem fordulnak orvoshoz.
Túl sok időt töltünk az okostelefonunkkal
Sajnos már szinte népbetegségnek számít a mobiltelefon-függőség. A túlzott telefonhasználat – a függőségen túl – számos komoly egészségügyi problémát okoz: jelentősen növeli a szorongást, a stresszt, negatívan befolyásolja a társas kapcsolatokat, testtartási problémákhoz, alvászavarok kialakulásához vezethet. Nem is beszélve arról, hogy sokan még mindig nem használnak kihangosítót vezetés közben – a figyelmetlen vezetés pedig az egyik fő oka a halásos közúti baleseteknek. Tegyük félre időnként a telefont, tartsunk telefonmentes órákat. Lefekvéskor hagyjuk a hálószobán kívül a készülékeket!
Nem törődünk a mentális egészségünkkel
Bár pontos felmérés nem készült, szakemberek szerint a 15–24 éves korosztály legalább 15 százaléka már tapasztalt magán depressziós tüneteket, és ezeknek a fiataloknak legalább a felénél már felmerült az öngyilkosság gondolata is. Riasztóan sokan vannak az olyan 30–55 év közöttiek, akik súlyos depressziótól szenvednek, de nem kérnek szakembertől segítséget. Nemcsak a depresszió, de más mentális betegségek esetében is kulcsfontosságú lenne a korai felismerés és kezelés.
Nem járunk szűrővizsgálatokra
A szűrővizsgálatok célja, hogy tünetmentes egyénekben felderítsen nem is gyanított, korai stádiumban lévő betegségeket. Vannak betegségek – cukorbetegség, magas vérnyomás, a szem betegségei –, amelyek egyszerű vizsgálattal kideríthetők még a tünetek megjelenése előtt, ez pedig a kezelés és a betegség várható következményei szempontjából nem mindegy – mégsem szánunk a vizsgálatra néhány percet az életünkből. Az, hogy milyen szűrővizsgálat javasolt, korcsoportonként változhat, illetve a kockázati tényezőket is figyelembe kell venni.
Helytelenül szedjük a gyógyszereket
Nincs mit szépíteni: hajlamosak vagyunk mindenféle gyógyszert bekapdosni, és előszeretettel hagyjuk figyelmen kívül a szedési útmutatót, illetve az orvosi utasítást. Különösen az antibiotikumokkal bánunk nagyvonalúan: beszedjük azt, amit másnak írt fel az orvos, ha javulnak a tüneteink, önhatalmúlag lerövidítjük a szedési időt, és sokszor vírusos fertőzésekre is jónak gondoljuk. A háziorvosok szerint gyakran hallgatjuk el, hogy milyen gyógyszereket szedünk – bele- értve a gyógyszernek nem minősülő készítményeket és a recept nélkül kapható gyógyszereket –, pedig ezek ismerete fontos lenne a hatékony kezelés érdekében.
