Gondok a hidegben
Ma már nem állíthatjuk, hogy a hideg időszakban kevesebb friss zöldséghez és gyümölcshöz jutunk hozzá, mint a tavaszi, nyári hónapokban, hiszen a boltokban, piacokon ilyenkor is igen széles a kínálat. Kevesen tudják azonban, hogy minden zöldség és gyümölcs félérett, éppen érett formában tartalmazza a legtöbb értékes tápanyagot. Az állás és érés során fokozatosan veszítenek vitamintartalmukból, hiszen a saját működésükhöz felhasználják a tápanyagokat. A nyomelemek nem tűnnek el, hiszen akkor az anyagmegmaradás törvénye dőlne meg, márpedig jelen tudásunk szerint atomi szintű átalakulás nem történik az élő szervezetekben. A kérdés innentől kezdve csak az, hogy télen eleve mennyi nyomelem van bennük?
A télen hozzáférhető gyümölcsök vagy még termő területekről jönnek (a citrusféléknek például épp ekkor van egyes helyeken a szezonjuk), vagy tárolókban tárolják őket, akár hónapokig. A kapható zöldségek nagy része pedig ilyenkor már csak üvegházban terem. Az üvegházakban viszont nem tudják biztosítani azt a több ezerféle tápanyagot, amit a növény a szabad termőföldből megkap. Nem csak a tápanyagok, de a talaj baktériumai is fontosak, amelyek a növények számára felvehetővé teszik a tápanyagokat. Ezek alapján tényleg nem kérdés, hogy érdemes-e étrend-kiegészítésben gondolkodni. Ne menjünk el azonban a mellett, hogy a friss növények aktív enzimeket is tartalmaznak, amiket nem tudunk kiegészítőkkel pótolni, így bármilyen tablettát vagy kapszulát szedünk, fogyasszunk mellette napi rendszerességgel friss zöldséget, gyümölcsöt is.
Mire van szükségünk?
A sokféle nyomelemet és vitamint tartalmazó készítményekkel nem lőhetünk mellé. Multivitaminként nem a megadózist kell hajszolni – arra csak bizonyos esetekben és átmeneti jelleggel lehet szükség. Sokkal fontosabb a minél teljesebb összetevőlista. Mindazonáltal érdemes szárított, porított, minél többféle zöldséget tartalmazó porkeverékeket is bevetni, mivel ezek sokféle olyan összetevőt (pl. növényi színanyagokat, enzimeket, elővitaminokat, vitaminkofaktorokat stb.) tartalmaznak, amiket nem lehet egy multivitamintablettába sűríteni. Főként, hogy mindet nem is ismerjük vagy nem tudjuk kivonni. És mire van valóban szükségünk? Elsőként a D-vitamint említeném, amelynek fogyasztása most a csúcson van, már az orvosok is extrém dózisokat javasolnak, de szerintem ez a hullám le fog csengeni. Sajnos a mi szélességi körünkön télen a napsütés nem segít biztosítani a megfelelő mennyiséget. A D-vitamin ugyanis a napsütés hatására termelődik/aktiválódik a testünkben. Napi 2000 NE pótlása télen indokolt. Nagyobb dózist akkor javaslok, ha előtte megmértük laborban a szervezet D-vitamin-szintjét.
A félreértések elkerülése érdekében egyes vitaminok adagját nemzetközi egységben (NE) adják meg. 2000 NE a D-vitamin esetében 50 mikrogrammnak felel meg. A D-vitamin nem csak a csontoknak, de az idegrendszernek, a keringési rendszernek is fontos, és rákmegelőző hatással is rendelkezik. Hiánya a téli depresszió egyik fő oka. Az A-vitamin-bevitel szintén visszaesik télen, márpedig a látás mellett a bőr és a nyálkahártya épsége szempontjából is fontos. Télen hamarabb sötétedik, így az A-vitamin-hiány következtében kialakuló szürkületi vakság komoly probléma. Bőrünk különösen ki van téve a hidegnek és a szélnek, ez ellen is védőhatással bír. A nyálkahártya immunvédelmében is szerepet játszik, így a téli cseppfertőzéssel terjedő betegségek elleni megelőzésben fontos szerepe van. Napi 10 000 NE A-vitamin bevitele (3000 mikrogramm) javasolt, de terhességben tartsuk 7500 NE alatt a napi bevitelt.
