Két dolgot érdemes megvizsgálni rögtön az elején. Az egyik, hogy milyen hatása van a mozgásnak az immunfolyamatokra, a másik pedig az, hogy a betegen végzett edzés hogyan hat a szervezet működésére. Mielőtt továbbmennék, szeretném hangsúlyozni, hogy teljesen normális, ha valaki néha megbetegszik. Az immunrendszer ugyanis érik, változik, új kórokozótörzsekkel találkozik, kell neki néha egy kis lökés.
Mozgás csak okosan
„Elkaptam valami fertőzést” – már magát a kifejezést sem szeretem, mert azt sugallja, hogy az csak kívülről jöhet. Márpedig a vírusok, baktériumok megbetegítő képességéhez nagymértékben hozzájárul a fogékony szervezet. Az „egészségmegőrzés” érdekében végzett heti 3-4szer félórás edzés egyértelműen javítja az immunfunkciókat, növeli a természetes ölősejtek aktivitását. Ellenben az intenzív, 1-2 órás rendszeres edzések már negatív hatással vannak az immunrendszeri funkciókra. Ezt érdemes figyelembe venni akkor is, ha megbetegszünk. Mert az előbbi esetben ugyan elvileg kevésbé vagyunk hajlamosak a betegségekre, de ha mégis „elkapunk” valamit, az akár súlyosabb bajt is jelenthet. Azt azonban fontos leszögezni, hogy az egyensúlyban lévő szervezet nehezebben betegszik meg, és az edzés formája ennek csak kis jelentőségű eleme. Egy kis megfázás vagy nátha még nem ok arra, hogy megszakítsa az edzési folyamatot. De hol a határ? Ha a nátha mellett nagyobb energiahiánya is van, esetleg lázas, az egy jelzés arra, hogy le kell állni, ideje pihenni! Ez az élet minden területére vonatkozik, és a legjobb, ha tényleg ágyban tölt egy pár napot. Ha ez nem megoldható, akkor is kerülje a nagyobb terheléseket, időben feküdjön le aludni, és pihenjen legalább 10 órát két egymást követő este. Ez a minimum, amit megtehet önmagáért.
Mikor igen…
Lássuk azt az esetet, amikor úgy érzi, hogy az edzés azért még menni fog. Eddzen bátran, lehet, hogy a mozgás feldobja és jobban is érzi majd magát. Ha azonban az edzés után rosszabbul lesz, akkor mindenképp érdemes néhány napig a felére csökkenteni az edzési terhelést mind intenzitásban, mind mennyiségben. Ezzel fenntartja az elért hatásokat, de nem tesz rosszat a szervezetének. Van még valami, amit sokan használnak, de nem is tudják, mi mindenre jó – ez pedig a pulzusmérő. A segítségével le lehet mérni, meddig lehet terhelni a szervezetet, és jó mérője az állóképességnek is. Nem mindegy, hogy a szívfrekvencia mennyire megy fel és milyen gyorsan nyugszik vissza. A betegségek esetén ennek ismerete is nagy szolgálatot tehet, ugyanis az immunrendszeri folyamatokra a keringési rendszer is érzékenyen reagál. Ha azt veszi észre, hogy eleve magasabb a pulzusa, hamarabb felmegy vagy több idő kell a megfelelő pulzusszámcsökkenéshez, mindenképp vegye vissza a terhelést! Nem érdemes folytatni, mert több kárt okozhat, mint amit nyer vele. A pulzusszám mérése ekkor arra lesz alkalmas, hogy kövesse, mekkora az a terhelés, amely még elviselhető, így tudományosabban lehet csökkenteni az edzési adagot. Erről azonban minden esetben érdemes szakemberrel konzultálni.
…és mikor nem
Van még egy ökölszabály, amit torokszabálynak is hívhatunk. Ha csak az orra folyik, náthás vagy tüsszög, az még nem ok arra, hogy kihagyja az edzést. Ha azonban a torka fáj vagy a köhögés mélyebbről jön, netán hurutos, az már komolyabb betegség jele lehet. Ez még nem jelenti azt, hogy komoly baj van, de hagyni kell a szervezetnek, hogy az energiáit oda összpontosítsa. A hasi panaszok is – amelyek szintén a torok szintje alatt vannak – ide tartoznak. Vagyis toroktól felfelé oké a dolog, attól lefelé nem. Ha viszont az arccsontjai fájnak, sűrű váladék ürül az orrból, az az arcüreggyulladás jele is lehet, ezért ilyenkor nem működik a torokszabály – edzőterem helyett irány az orvos!
