Első nap a teremben
A kezdő hobbisportolók két csoportra oszthatók: az egyikbe azok tartoznak, akik lemennek egy edzőterembe, és csak nagyokat pislognak a robusztus gépek láttán; a másik csoport tagjai pedig már kijárták a YouTube-egyetemet, és puff, belevágnak az edzés kellős közepébe. „Először mindig azt kell felmérni, hogy az adott személynek milyen a múltja, mozgott-e már valaha valamit, és hogy van-e bármilyen egészségi problémája. De ha teljesen egészséges is, és régebben már sportolt, akkor is jobb, ha kezdőként kezeljük, és ő is úgy tekint magára” – javasolja Führer Diána személyi edző.
Erre nem gondolunk!
Szakértőnk szerint azért fontos az alapoktól kezdeni a mozgást, mert az idő múlásával gyengülhet a törzsizomzat és inaktívvá válhat – főleg, ha ülőmunkát végzünk. Ezért először a törzs izmait kell megerősíteni, és csak azután kezdhetünk súlyokat emelni vagy guggolni. „Minimum 4-6 hétre van szükségünk ahhoz, hogy adaptálódjon a testünk a terheléshez, és a szervezetben is változásokat idézzen elő. Ez idő alatt lehet fokozatosan módosítani az edzéstervet, egyre jobban terhelni a szervezetet, végül nagyobb izomcsoportokra bontani egy hetet.”
Csoportos órák vs. konditerem: az örök kérdés
A legtöbben a hangulat és a változatosság miatt a csoportos órákra voksolnak, illetve azért is, mert ott legalább van egy oktató, aki mutatja, hogy mit is kellene csinálnunk, míg a konditeremben úgy érezzük, hogy magunk vagyunk, és sokszor csak tanácstalanul járkálunk körbe-körbe. De ma már a legtöbb teremben van teremedző is, akinek éppen az a feladata, hogy senki ne érezze elveszettnek magát a gépek között. „Nagyon nem mindegy, hogy milyen csoportos órára tévedünk be először. Tudnunk kell, hogy milyen intenzitású az óra, az oktató milyen szemléletet képvisel, és hogy mennyire van ideje arra, hogy korrigálja a vendégeket. Érdemes ezért egy precíz edzőt választani, aki ügyel a gyakorlatok helyes kivitelezésére is, folyamatosan instruál, főleg az összetett vagy terheléssel végzett gyakorlatoknál, amelyek könnyen sérüléshez vezethetnek, ha nem készült fel rá a szervezetünk és nem helyesen hajtjuk végre a gyakorlatokat. Ezzel el lehet kezdeni az alakformálást, de nem biztos, hogy a személyes céljainkat így tudjuk a leghatékonyabban elérni.”
Ne fussunk túlsúlyosan!
„A legtöbben talán ott hibáznak, hogy túlsúlyosan is futni kezdenek. Az álomalakot úgy akarják elérni, hogy lefutják magukról a felesleget. Ez azonban, sajnos, a gyakorlatban nem így működik” – figyelmeztet Führer Diána. Túlsúly esetén ugyanis nagyon könnyen tönkre tudjuk tenni az ízületeinket, ezért a futáson kívül a magas intenzitású, ugrálós vagy nagy állóképességet igénylő órák sem ajánlottak. Ott állandó terhelésnek vannak kitéve az ízületek, ami hosszú távon komoly mozgásszervi problémákhoz vezet, akár maradandó károsodást is okozhat.
Futás helyett spinning?
Mivel olyan órát kell választanunk túlsúly esetén, ahol nincs nagy rázkódás, ami a térdeinket terhelné, a spinning jó megoldás lehet, de csak akkor, ha tudatosan vágunk bele. „A spinning nagyon jól fejleszti az állóképességet, azonban kezdő órát ma idehaza nemigen lehet találni, így a kezdők megint kicsit hátrányban vannak, mert nem tudnak fokozatosan felzárkózni. Egy átlagember pedig nagyon nehezen tudja saját magán kontrollálni az intenzitást, és könnyen túlterhelheti a keringési rendszerét, s leszédülhet a bringáról. Javaslom, hogy legyünk bátrak és menjünk oda az edzőhöz az első órán – ne várjuk meg, míg ő kérdez rá, hogy kezdők vagyunk-e vagy sem.”
