Sokszor szegezik nekem a kérdést nemfutó ismerőseim, barátaim: és nem unod azt a sok futást? Mindig szeretsz futni? Az előbbire mindig gondolkodás nélkül vágom rá, hogy dehogy! Pedig, ha egészen őszinte akarok lenni… Ebből is következik, hogy bizony, nem mindig szeretek futni. Lássuk be, a futás, mint a többi monoton tevékenység, néha nagyon unalmas tud lenni, főleg hosszú távokon (nem véletlenül javasolják az edzők: nem csak fizikailag, mentálisan is fel kell készülni a maratonokra, ultratávokra). Szerencsére van néhány trükk, amelyeket ezekben a borzasztó hullámvölgyekben – mikor már nagyon utálunk futni – be lehet vetni.
KERESSEN ÚJ UTAKAT!
Ezúttal szó szerint értjük: ha már unja a megszokott útvonalat, változtasson rajta. Néha az is elég, ha a szokásos kört ezúttal a másik irányba kezdi lefutni. De biztos megoldás, ha néha új, ismeretlen terepet keres: így kedvére nézelődhet, az új környezettel lesz elfoglalva, nem pedig azzal, hogy mennyit kell még megtennie.
IGYON KÁVÉT!
Futás előtt fél órával tökéletes pörgető! Persze érdemes kísérletezni, kinek, hogy’ bírja a gyomra a „kávé és futás” kombinációt, de egy nagyobb adag koffein segíthet, hogy erősebbek, gyorsabbak legyünk az edzésen.
MELEGÍTSEN BE!
Naná, hogy bemelegít! – ezt mondja mindenki… A baj az, hogy sokszor csak mondjuk. Mert legyünk őszinték: a bemelegítésen és a nyújtáson lehet a legtöbb időt spórolni. Pedig bemelegíteni nyáron is ajánlott. Nem csak a sérülések elkerülése végett: ha átmozgatjuk az izmainkat futás előtt, már az első pár kilométer is könnyebb lesz.
TŰZZÖN KI CÉLOKAT!
Jó, tudjuk, az első 5/10/21/42 kilométerre készül. De a cél legyen ezúttal a következő fa. Vagy még egy kör. Gondolkodjon kicsiben, dobja fel az edzéseit minicélokkal. Ha például nagyon unja már a köröket, sprinteljen a következő padig. Iktasson be hegymenetet. Sétáljon száz métert. A teljesített feladatok után jöhet a többi – unatkozni biztosan nem fog.
FIGYELJE A TESTÉT!
Ha futás közben figyel a légzésére, a tartására, arra, hogy hogyan lép, hogyan mozgatja a karját, könnyebb lesz a mozgás is. Figyeljen a teste jelzéseire, lehet, hogy azért szúr a tüdeje, mert beszorult a levegő a rossz tartás miatt – és még lehetne sorolni az okokat. Akár le is lassulhat kicsit, hogy befelé figyeljen. Próbáljon találni egy könnyű légzési ritmust. Ha nem kapkodja a levegőt, a futás is könnyebben megy.
LÉLEGEZZEN!
Persze, hogy lélegzik. Különben hogyan futna?! Az apró, kapkodó légzés helyett azonban próbáljon inkább mély levegőt venni – kontrollálja a légzését. Higgye el, néha csak ennyi kell, hogy jobban érezze magát körözés közben.
LEGYEN RUGALMAS!
Vannak jobb és vannak rosszabb napok. Előfordul, hogy nem úgy megy a futás, ahogy eltervezte, és az edzés felénél már fáj mindene. Újfent csak azt ajánljuk: figyelje a testét! Ha a fájdalom nem múlik, ne erőltesse tovább a futást, inkább menjen haza, ne kockáztassa a sérülést. Akkor se keseredjen el, ha némelyik edzés gyatrább, ha olykor lassabb kilométereket produkál. Ne ostorozza magát, elvégre a futás arról szól, hogy jól érezzük magunkat, és ön már azzal jó dolgokat indított el, hogy egyáltalán felállt a kanapéról.
LEGYEN BÜSZKE MAGÁRA!
Mert igazán kemény dolgot vitt véghez! Gondoljon azokra, akik a busz után sem futnak, nemhogy önszántukból! És azokra, akik hiába szeretnének, nem tudnak futni… Legyen hálás, hogy egészséges, hogy ilyen jól működik a teste – és szinte bármire képes.
GONDOLJON ARRA, MIÉRT IS FUT!
Ezt tanácsoljuk futás előtt is, mikor olyan nehéz kilépni az ajtón. Ha már nagyon nincs kedve folytatni, jusson eszébe a kitűzött cél, legyen az egy nagyobb verseny vagy éppen egy számmal kisebb nadrág. Vagy a délután elfogyasztandó nagy tábla csoki.
