Sokan szenvednek
Az orvostudomány különböző bőrtünetekkel jelentkező kórképet hív ekcémának, a magyar lakosság körében a végtagokon jelentkező száraz, kivörösödött, hámló, viszkető foltokat illetik az ekcéma kifejezéssel. A bőrgyógyászok ezt az általában gyerekkorban kezdődő bőrbetegséget atópiás dermatitisnek nevezik, okait pedig többek között genetikai hajlamhoz is kötik. „Előfordulása az utóbbi évtizedekben növekszik, Magyarországon a gyerekpopuláció 15-20 százaléka, míg a felnőttek 5-10 százaléka szenved az ilyen típusú ekcéma klinikai tüneteitől. A csecsemőknél főként az arcon, a fejbőrön, kisgyerekeknél a könyök- és térdhajlatban, felnőttként a végtagokon és a kézfejen jelentkeznek a tünetek” – mondja dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos.
Bár genetikai állományunkon nem változtathatunk, de a kellemetlen tünetek enyhülhetnek, az életkor előrehaladtával akár tünetmentessé is válhatunk. A gyerekeknél fokozott bőrszárazságot tapasztalunk, mert nem megfelelő a bőrfelszín lipidképzése, mely a tinédzserkorban fokozódó faggyútermelődés hatására javulhat, így a tünetek enyhülhetnek. Ennek ellenére felnőttkorban is jobban kell figyelniük a bőrápolásra.
Hidegben jobban viszket
Télen fokozottan ügyelni kell a testápolásra az érzékeny bőrűeknek, a hőmérsékletcsökkenés hatására ugyanis a normál faggyúmirigy-termelése csökken, a fűtött szobák tovább fokozzák a bőrszárazságot, ezért pótolni kell a bőr védelmét szolgáló lipidréteget. Gyulladt fázisban azonban nem elég a zsírosabb krémek használata, ilyenkor már csökkenteni kell a kóros immunfolyamatokat is, szükség lehet szteroidos krémek használatára is.
„A szteroidok más immunfolyamatokra is hatnak, de néha meg kell értetni a páciensekkel, hogy jobb egy hétig hatékony gyulladáscsökkentő készítménnyel kenni a beteg bőrfelszínt, mint 1,5 hónapig vakarózni, mely során felülfertőződhet a bőrtünet, és ez további kóros folyamatokhoz vezethet. Ma már vannak olyan szerek, amelyek célzottabban gátolják a kóros folyamatot, de a cél az, hogy minél pontosabban tudjuk befolyásolni a betegség hátterében zajló immunreakciókat” – mondja a doktornő.
Kutatások
A legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy az ekcémával küszködőknek érdemes probiotikumokat fogyasztaniuk, általános immunrendszer-javító hatásuk miatt. Dr. Vincze Ildikó rendszeresen javasolja pácienseinek, hogy alkalmazzanak probiotikum-kezelést, főleg bakteriális fertőzés, antibiotikumos kezelés alatt és után. A gazdaságilag fejlettebb társadalmakban a gyerekek körében gyakoribbak az atópiás megbetegedések, melyet a túlzott tisztasággal, allergén szegény környezettel magyaráznak. Ilyenkor azt tanácsolják, a kicsik minél előbb ismerkedjenek meg az allergénekkel, így például féléves kor előtt találkozzanak már háziállatokkal, ezáltal hamarabb megismerkednek az antigén ingerekkel.
Napjainkban mindinkább keresik azokat a molekuláris jelenségeket is, amelyek a betegségek hátterében állnak, és úgy fest, az ekcéma esetén egy filaggrin nevű gén mutációja okozhatja a problémát. A nagyon súlyos ekcémásoknál 40-50 százalékban ki tudták mutatni az orvosok a filaggrin gén hibáját. Ez a gén a hámsejtek érésében, a megfelelő lipidképzésben játszik szerepet, a kutatások pedig arra irányulnak, hogy ezeket befolyásolni lehessen.
Szolárium vagy fényterápia?
Az UV-sugárzás bizonyos hullámhosszait lehet fényterápiában alkalmazni egyes bőrbetegségekre, megfelelő dozírozással és ellenőrzéssel. a szolárium használata során nem ismert a testet érő fény dózisa és hullámhossza, gyermekkorban pedig kifejezetten káros lehet. A fényterápia atópiás dermatitis esetében is csak orvosi felügyelettel, megfelelő adagolással végezhető.
