1. „AZ EGÉSZ ÉLET ALATTI NAPOZÁS NAGY RÉSZE, 80 SZÁZALÉKA 18 ÉVES KOR ELŐTT KÖVETKEZIK BE, ÍGY A BŐRT ÉRT KÁROK ELLEN KÉSŐBB MÁR NEM SOKAT LEHET TENNI.”
A legújabb becslések szerint az egész élet alatt bennünket érő napsugárzás 25 százaléka esik a gyerekkorra. Az azonban biztos, hogy a bőrt érő sugárzás 18 éves kor előtt a legkárosabb. A gyerekkori túlzott napozás és leégés felnőttkorban növeli a melanoma (a bőrrák egyik fajtája) kockázatát. Ezért fontos szabály, hogy a csecsemőket egyáltalán nem szabad közvetlenül napra vinni, és a fehér bőrű kisgyermekeknek is ajánlatos kerülni a napsugárzást. A szakemberek szerint egyébként soha nem késő újragondolni a napozás szokásait. A helyzet hasonlít ahhoz, amit a dohányzásról vallanak az orvosok: függetlenül attól, hogy mennyi kárt okozott a szervezetének, mindig jó abbahagyni.
2. „SÖTÉT A BŐRÖM, EZÉRT NEM KELL AGGÓDNOM.”
A kreol bőr valóban kevésbé hajlamos a leégésre, de intenzív sugárzásnál, tűző napon, vízparton az ilyen bőr is védelemre szorul. Egy tanulmány szerint a sötétebb bőrűeknek mintegy 30 százaléka legalább egyszer egy évben szintén leég. Ráadásul a bőrrákot is gyakran később diagnosztizálják náluk, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van, így a kezelés és a gyógyulás is nehezebb. Az arab, illetve afrikai bőrtípusúak sincsenek védve a napsugarak káros hatásaitól. Bob Marley például melanomában halt meg: a lábánál kezdődő elváltozást először rosszul diagnosztizálták, így későn kezdték el a kezelést. Szakemberek szerint a bőrszín nem véd a bőrráktól: előfordulhat, hogy a bőre sötétebb, kreolosabb, a génjei mégis érzékennyé teszik a bőrrákra.
3. „AZ ARCOMAT MINDIG BEKENEM NAPKRÉMMEL, EZ A HÉTKÖZNAPOKON ELEGENDŐ VÉDELMET NYÚJT.”
Az arc érzékeny bőrét mindig tanácsos napkrémmel bekenni, de ezzel nem tekinthető teljesnek a védelem. A ruhából kivillanó testrészek, a karok, a kézfej, a lábak, a nyak és a dekoltázs bőre legalább olyan sebezhető és könnyen leég, mint az arc. A napsugarak nemcsak az egészséget veszélyeztetik, a bőr idő előtti öregedéséhez is vezetnek.
4. „FELESLEGES MAGAS FAKTORSZÁMÚ NAPKRÉMET HASZNÁLNI.”
Nem, nem felesleges. Bár az kétségtelen, hogy a magas faktorszám sem jelent tökéletes védelmet. A 15-ös faktorszám azt jelenti például, hogy ha a bőr alapból 20 perc alatt pirul le, akkor a naptejjel 15×20, azaz 300 percre nő ez az idő. Egy 15-ös faktorszámú naptej nagyjából az UV-sugarak 93 százaléka ellen nyújt védelmet – viszont ez a szám nem emelkedik egyenes arányban a faktorszámmal, azaz egy 30-as faktorszámú naptej is az UV-sugaraknak csak 97 százalékát szűri ki. A lényeg, hogy a megfelelő faktor kiválasztásához azt kell tudni, hogy milyen a bőrtípusa.
5. „SZÜKSÉG VAN A VÉDELEM NÉLKÜLI NAPOZÁSRA A MEGFELELŐ D-VITAMINSZINT MIATT.”
Ez általános tévhit. Először is: a legtöbb ember nem alkalmaz olyan mennyiségű fényvédőt, amennyi megakadályozná a D-vitamin termelődését. Másodszor: sokkal kevesebb időt kell a napon eltölteni ahhoz, hogy biztosítva legyen a megfelelő D-vitamin-szint, mint amit a többség gondol. A megfelelő D-vitamin-szint eléréséhez figyelembe kell venni a földrajzi elhelyezkedést, az évszakot, a napszakot és persze a bőrtípust.
A téli hónapokban Magyarországon az UVB-sugarak nem tudnak áthatolni a légkörön, ám tavasztól őszig a nap ereje alkalmas a bőrben történő D-vitamin-szintézisre. Nagyjából 15-30 perc napon tartózkodással biztosítani lehet, hogy elegendő D-vitamin termelődjön. A megfelelő védelem miatt ezt tanácsos 11 óra előtt, illetve 15 óra után megtenni.