TÉVHIT: Minél magasabb az SPF-szám, annál nagyobb a védelem
TÉNY: Az igaz, hogy minél nagyobb faktorszámú a fényvédő, annál hosszabb ideig tartózkodhat a napon leégés nélkül, de a magasabb SPF-szám nem jelent teljesebb védelmet a káros sugarak ellen. Míg egy 15-ös SPF faktorú fényvédő 93 százalékos UVB-fényvédelemmel rendelkezik, addig a 40-es faktorszámú is „csak” 97 százalékos védelmet nyújt, ráadásul használatával fokozódhat a hatóanyagokkal szembeni bőrérzékenység. Fontos, hogy az SPF-szám nem ad információt az UVA elleni védelemről, erre külön jelölés figyelmeztet a napvédő krémek dobozain.
TÉVHIT: A sminktermékek elegendő védelmet nyújtanak
TÉNY: A fényvédőt tartalmazó hidratálók, alapozók, púderek nyáron nem jelentenek elég védelmet. Ezeket ugyanis nem egyenletesen viszik fel a bőrre, ráadásul a nők nagy része napjában egyszer sminkel, a fényvédő krémeket viszont 2 óránként újra kell kenni.
TÉVHIT: A fényvédő krémek rákot okoznak
TÉNY: Az utóbbi egy-két évben terjedt el a hír, miszerint a napkrémek rákkeltő anyagokat is tartalmaznak. Ezt eddig semmiféle tudományos kísérlet nem bizonyította. Kutatók szerint átlagosan 250 évig kellene valakinek naponta naptejet használnia ahhoz, hogy esetleg kialakuljon rosszindulatú elváltozás. Ha ön mégis aggódik, használjon vegyszermentes fizikai fényvédőket.
TÉVHIT: A fényvédő krémeket nem kell az egész testen alkalmazni
TÉNY: Ha kihagyja egy-egy testrészét, növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. Tudja, hogy a rosszindulatú elváltozások nagy része a tenyéren és a talpon jelentkezik? Ennek oka, hogy ezeken a területeken sokkal kevesebb pigment van, ráadásul az emberek többsége ritkán keni be a tenyerét és a talpát napkrémmel. Meglepő módon sokan arra hivatkoznak, hogy a fényvédő krémek drágák. Jó megoldás, ha az arcára speciális, így valószínűleg kicsit drágább készítményt választ, a testére pedig olcsóbbat. Az ár és a védelem mértéke között semmiféle összefüggés nincs, az olcsóbb készítmények ugyanolyan jók, mint a drágábbak.
TÉVHIT: A gyerekeknek készült fényvédők más összetevőket tartalmaznak
TÉNY: A gyerekeknek és a felnőtteknek készült fényvédők ugyanazokat a hatóanyagokat tartalmazzák. A különbség annyi, hogy a felnőtteknek szánt készítményeknél szempont az elegáns megjelenés, a finom illat és a „láthatatlanság”, míg a gyereknapvédő lehet kicsit sűrűbb állagú, színes, könnymentes formulával gazdagított.
TÉVHIT: A fényvédő krémek jobban védenek, mint a sprayk
TÉNY: Nincs különbség a hatékonyságukban. Ha úgy érzi, hogy a krém formula ragacsos, nem megfelelő textúrájú, lehet, hogy önkéntelenül kevesebbet használ belőle, mint amennyit kellene. Ebben az esetben biztosan jobb választás a spray. A spray fényvédőket hatékonyabban lehet a testre juttatni, és nagyobb lefedettséget biztosítanak – de csak akkor, ha a teljes testfelületet befújja.
TÉVHIT: A természetes barna bőrnek nincs szüksége védelemre
TÉNY: A sötét bőrnek ugyanúgy szüksége van védelemre, mint a világosnak. Bármilyen meglepő, a sötét bőrűek ugyanúgy leéghetnek, mint a világos bőrű emberek. Ráadásul a sötét bőrűek nehezebben veszik észre a bőrelváltozásokat, így többnyire későn fordulnak orvoshoz.
TÉVHIT: A fényvédők vízállóak
TÉNY: A legújabb irányelvek szerint a gyártók már nem állíthatják termékeikről, hogy vízállóak. Azt tüntetik fel a fényvédő készítmények dobozán, hogy mennyi ideig lehet számítani – 40 vagy 80 percig – úszás vagy erős izzadás mellett is védelemre. A legjobb, ha minden úszás után újrakeni a testét, illetve ha izzad, 2 óránként vigyen fel újabb réteg napkrémet.
