Függünk. A kávétól, az ételtől, a munkától, attól, hogy soha semmiről ne maradjunk le, mindig napra készek legyünk. Ezt manapság divatosan FOMO-nak, azaz Fear Of Missing Out-nak hívják. Magyarul az attól való félelmet jelenti, hogy valamiről lemaradunk.

Tegye már le a telefont! Legyen vége a stressznek és a szorongásnak

Siska Melinda coach írása

És szorongunk. Szorongunk, hogy jól teljesítsünk a munkahelyünkön, hogy sikerüljenek a vizsgák, hogy a heti mérlegelésnél kevesebbet (de legalábbis ne többet) mutasson a mérleg, hogy reggel időben odaérjünk az oviba, suliba, irodába, hogy munka után és lefekvés előtt mindenre legyen időnk: elmenni edzeni, a gyereket összeszedni, bevásárolni, megfőzni, gyereket megetetni, fürdetni, fektetni. Ja, igen, és hogy mindezek közben nehogy valamiről lemaradjunk a nagyvilág történéseiből. Megint, FOMO.

Meg persze a megfelelési kényszer. Amikor nem tudunk nemet mondani, nem akarunk konfliktusba kerülni, nem merünk határokat állítani a saját magunk védelme érdekében, hanem engedjük, hogy másik igényeinek kielégítése legyen minden napunk központi feladata. Illetve a sikerélmény. Mert van az úgy, hogy a munka az egyetlen terület az életünkben, ahol ki tudunk teljesedni, és ahol sikerélmény ér. A sikerélmény pedig jó, mindenféle szuper kémiai anyagot szabadít fel az agyban, amiktől jól érezzük magunkat, és újra át akarjuk élni. Vagyis elkezdjük keresni azokat az élethelyzeteket, amikben újra sikerélményt tudunk megélni.

Nagyjából a fenti 4 tényező okozza illetve okozhatja azt, ha valaki 0-24 órában a telefonján, laptopján lóg, reggel a céges e-mailek az elsők, amiket először elolvas, és este azok az utolsók, amiket utoljára lát. És ha a vasárnapi ebéd közben pittyen az email érkezését jelző hang, már ugrik is, hogy megnézze, ki és milyen fontos emailt küldött vasárnap déli 12 órakor.

Ez viszont egy állandó készenléti állapotot igényel az illetőtől. A nap 24 órájában készen kell állnia arra, hogy ha jelez a készülék, ő már ugorhasson is, és újra belevethesse magát a munka sűrűjébe. Ez az állandó készültség azonban állandó stresszt ró rá. Ha állandóan ugrásra készen várjuk a következő emailt, az ugyanolyan stresszfolyamat a szervezet számára, mintha egész nap a megevett ételek kalóriatartalmát és makroösszetevőit számolgatnánk (CH, fehérje, zsír), vagy percenként néznénk az óránkat, hogy hány óra hány perc múlva mehetünk végre edzeni. Utóbbiak egyértelműen eltúlzott viselkedésformák. A céges emailek szüntelen ellenőrzését sokan mégis helyénvaló, normális dolognak gondolják. Pedig nem az.

karácsony, telefon, stressz

Fotó: Shutterstock

Az agynak szüksége van a kikapcsolásra. Nem véletlenül terjedtek el a nyugati kultúrában azok a keleti gyakorlatok (pl. jóga), ami arra tanítja meg a modern embert, hogy hogyan álljon meg egy pillanatra, engedjen és felejtsen el mindent, ürítse ki az elméjét, ne gondoljon semmire, csak helyezkedjen bele a pillanat semmittevésébe. Az újkeletű mindfullness ugyanígy arra tanít meg, hogy hogyan érkezz meg a jelenbe, tudatosítsd a téged éppen körülvevő környezetet, és éld meg a pillanatot a maga teljességében anélkül, hogy a múlton rágódnál vagy a jövőn görcsölnél. Ezen képesség (vagyis a lelassítás, kizárás, elcsendesedés) nélkül olyan terhet rovunk az elménkre, amit lehet, hogy nem azonnal (bár az erre érzékenyebbek esetében akár rövidtávon is) fogunk megérezni, de hosszútávon biztosan nem fogjuk következmények nélkül megúszni. Elég csak megnézni, hogy milyen vizsgálatokat végeznek egy menedzser-szűrés esetén: kardiológiai vizsgálatok, labor, radiológiai vizsgálatok, belgyógyászati vizsgálatok. Néhány gyakori betegségek, amiket ezekkel a vizsgálatokkal ki akarnak szűrni: rákos megbetegedések (pl. vastagbélrák), szív- és keringési elégtelenség (pl. infarktus), magasvérnyomás. Ha azt hisszük, hogy kihasználhatjuk a testünket és az elménket, és vég nélkül provokálhatjuk a saját teherbíró képességünket, akkor nagyobbat nem is tévedhetnénk.

Ha a hosszútávú veszélyek nem elég meggyőzőek, arra az esetre léteznek eredmények arról, hogy ugyanez a készenléti állapot a rövidtávú teljesítményt is rontja egyszerűen azért, mert stressz alatt az ember rosszabbul teljesít – ez elég könnyen belátható. És nem nekünk kell egy dolgot stresszesnek megítélnünk, hanem a testünknek. Vagyis lehet, hogy mi az állandó email-olvasásról azt gondoljuk, hogy normális és általános, de ez a testünket nem fogja érdekelni. Ha a testünk úgy ítéli meg, hogy amit csinálunk az túlzás, akkor el fog fáradni, a megmaradt energiáit valóban fontos területekre (értsd: életben tartsa önmagát) fogja átcsoportosítani, és az ő szempontjából másodlagos feladatokra kevesebb energia fog jutni – pl. 0-24-es készenlét és állandó emailezgetés. Stressz alatt ráadásul rosszabbul is alszunk, vagyis az alvással töltött néhány óra sem fogja azt a hatást elérni, mint amúgy lehetne. Ezzel egy ördögi körbe kerülünk, ahol egyre fáradtabbak, elcsigázottabbak, és frusztráltabbak leszünk, miközben a teljesítményünk kényelmes lejtőn gurul afelé, hogy beleálljon a földbe – avagy: egyre több és több energiát kell beleölnünk abba, hogy tartani tudjunk a teljesítményünk korábbi szintjét. Száz szónak is egy a vége: itt mi nem nyerhetünk, meg kell tanulnunk pihenni és egészséges napirendet felállítani.

Millió meg egy tipp és trükk érhető el ezzel kapcsolatban az interneten tanács és kihívás formájában egyaránt. De vegyük az egyik legegyszerűbb lehetőséget:

  • A felkelés utáni első 15 percben ne nyúlj a telefonodért
  • Lefekvés előtt 15 perccel már ne nézz e-maileket
  • Étkezés közben (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) ne olvass e-maileket
  • Mozi, baráti beszélgetés, színházi előadás, stb. esemény alatt ne vedd elő a telefonodat
  • Hétvégente délelőtt és délután maximum 10-10 percet foglalkozhatsz céges emailekkel
  • Hétvégente figyeld meg, hogy hány olyan emailt találsz, amit tényleg akkor és ott muszáj megválaszolni, mert nem várhatnak hétfőig

Mindenkinek magának kell felmérnie, hogy mi az a legkisebb lépés az emailmentes reggelek, esték és hétvégék irányába, ami az ő életében most kivitelezhető. Ha valaki még a fürdőbe is magával viszi a telefonját, hátha fontos levelet kap, ő inkább kezdje azzal, hogy mától telefon nélkül fürdik. Aztán fokozatosan lehet szélesíteni az emailmentes tevékenységek körét.

Eleinte persze furcsa lesz, és ez is stresszt és szorongást fog kiváltani: mi van, ha pont most válaszolnak az emailemre?, mi van, ha pont most esik be egy SOS feladat?, mi van, ha…? Semmi. Nincs semmi. Az a feladat, amit emailben küldenek sose halaszthatatlan – hiszen ezért küldik emailben. Ha egy feladat valóban fontos, de mégis emailben küldi el az ügyfél vagy a kolléga, de 5 percen belül nem kap rá választ, akkor telefonálni fog.

Nem tagadom, léteznek munkahelyek és munkakörök, ahol kijátszhatatlan, hogy az ember mindig elérhető legyen. De elérhetőnek lenni és folyton készenlétben lenni nem ugyanaz! A munkakörök legnagyobb része azonban nem ilyen. A folyton a telefonjukon lógó emberek 99%-nak semmilyen hátránya nem származna abból, hogy 10 percre le kéne tennie a telefonját. Ha reggel csak fél órával a felkelés után vehetné kézbe. Ha a munkából hazaérve egyáltalán nem csekkolná az emailjeit. Semmi az ég egy adta világon nem változna. Illetve… de, hazudtam. Változna. Nyugodtabb lenne. A kezdeti “mi van, ha…?” mondatok után megtanulna megérkezni a pillanatba, jelen lenni, és nem elszalasztani az életet, ami éppen ott történik körülötte és vele, csak ő annyira nagyon buzgón válaszolgat a kollégák és partnerek végeláthatatlan emailjeire, hogy elfelejti észre venni a mellette elsuhanó életet.

Ha még így is nehéz elkezdeni, és további motivációra van szükség, akkor válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket:

  • Mit ér meg nekem a karrierem?
  • Mit ér meg nekem a családom? Mit érnek meg nekem a barátaim?
  • Mi történne, ha elveszteném a munkámat?
  • Mi történne, ha elveszteném a családomat és a barátaimat?
  • Miért a telefon az első dolog, amit reggel a kezembe veszek?
  • Mit éreznék, ha reggel az első fél órában nem vehetném kézbe a telefonomat?
  • Hogyan néz ki az a fontos email, amit fontosabb azonnal megválaszolnom, mintsem végighallgassam a barátomat/páromat/gyerekemet? Ki a feladója? Mi a tárgya? Miről szól?
  • Mik az életben a legfőbb céljaim?
  • A 0-24es emailezés hogyan támogatja a legfőbb céljaimat?

 

Állapítsuk meg az értékrendünket és céljainkat! Köteleződjünk el mellettük! Cselekedjünk úgy, hogy a tetteink az értékrendünket és a céljainkat támogassák!

Nem bűn, ha valaki azt mondja magáról, hogy neki a karrier fontosabb a családnál. Csak akkor vállalja fel. Mondja ki, tegye egyértelművé a környezete számára, hogy ne számítsanak arra, hogy bármikor is a munkája elé fogja őket sorolni, és a vasárnapi ebédnél igenis fel fog állni az asztaltól, ha épp munkaügyben hívják, de nem fog kijönni egy tárgyalásról, ha családi ügyben keresik. Ez az ő értékrendje joga van így élni az életét.

karácsony, stressz

Fotó: shutterstock

Viszont ha azt állítja magáról valaki, hogy számára fontos a család, fontosak a klasszikus értékek, akkor figyelje meg magán, hogy a mindennapjaiban mivel támasztja ezt alá. Miben jelennek meg a családi értékek a mindennapjaidban? Ki mer állni a kollégáival szemben, vagy inkább az elhúzódó munka miatt, kihagyja a gyermek karácsonyi előadását az iskolában?

A közelgő karácsonyi időszak remek lehetőséget biztosít arra, hogy kipróbáljuk, milyen az élet, ha nem a telefonunkon és a laptopunkon lógunk folyamatosan. Egy általam javasolt menetrend nagyon fontos és nagyon elfoglalt embereknek:

– 24-én kapcsold ki a telefonodat (ha nagyon-nagyon fontos, akkor délelőtt max. 15 perc(!) emailezés lehet)

– 25-én és 26-án délelőtt max. 15 perc, és délután újabb max. 15 perc emailezés engedélyezett

– Ezek alatt a 15 percek alatt csak azokra az emailekre válaszolj, amikre ha csak 27-én válaszolsz, összedől a világ, becsődölt a cég, és rajtad kívül senki más nem tudja megválaszolni

– Figyeld meg, hogy ezen 15 percek alatt, hány olyan emailt találsz, amit tényleg akkor és ott muszáj megválaszolni, mert nem várhatnak másnapig

 

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Egy hetes diéta eperrel: itt a pontos program
A május minden évben az eperről szól: gyakorlatilag alig akad olyan, aki nem szereti ezt a csodálatos, zamatos gyümölcsöt. Nemcsak finom íze, de az egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt is érdemes pár napos eperdiétát tartani. Alább egyhetes menüt ajánlunk, középpontban a szuper bogyós gyümölccsel.
Mutatjuk, hogy szépít meg a kávé! Most figyelj!
Összegyűjtöttük, mire használhatja szépségápolási rutinjában a kávét, illetve a kávézaccot.
Ezek a gyógynövények segíthetnek, ha allergiás vagy
A pollenszezonnal járó szénanátha hónapokig megkeserítheti az érintettek életét: bedugult, kipirosodott orr, gyakori tüsszögés, viszkető szemek… Számukra jó hír, hogy rengeteg olyan növény van, ami enyhíti a szervezet által adott túlzott reakciókat.
Így eddz, ha városban élsz!
Sok városlakó figyeli irigykedve a zöldövezetben, agglomerációban, vidéken lakókat: ők bezzeg mindennap kirándulhatnak, ha akarnak. Pedig a nagyváros is megannyi lehetőséget rejt, felfedezni valót kínál, szóval túracipőt fel, indulhat az urbánus túra!
Hasizom a konyhából: edd laposra a hasad!
Igaz a fitneszalaptörvény: a kockás izmok a konyhában készülnek. Hiába edzünk gyakran, ha az étkezésünkkel szabotáljuk a végeredményt. Együk okosan laposra a hasunkat!
A tavasz diétás kedvence: csőben sült brokkoli (videó)
Elronthatatlan csőben sült brokkoli, amit muszáj kipróbálni és megkóstolni. Nagyon finom egészséges húsmentes étel a mindennapokra.
Durva! Ezért jó, ha sokkal több epret eszel!
Ha eddig még nem voltunk rajongói ennek a pirosló finomságnak, akkor itt az ideje, hogy azzá váljunk! Nemcsak lédús, nyárias és isteni finom, de valóságos szuperélelmiszer is.
Egészséges vagy felejtős a szója? Ezt tudnod kell!
A szója sokáig nem hiányozhatott az egészséges életmódot követők étrendjéből. Az utóbbi években azonban egyre többször jelentek meg olyan hírek, tanulmányok, amelyek cáfolták a szója egészségre gyakorolt jótékony hatásait.

Ajánlataink