Pest megyében rengeteg felfedeznivalót találhatunk magunknak a természetben – még akkor is, ha már évtizedek óta itt élünk. És amit már bejártunk, oda is szívesen visszatérünk újra meg újra: a színpompás őszi erdő, az avar illata, a lenyűgöző kilátás, a meghódítandó hegyek, a hosszan elterülő mezők, az itt-ott megbúvó patakok mind-mind arra csábítják az embert, hogy túrabakancsot – vagy terepfutócipőt – húzzon, bepakoljon a hátizsákjába némi elemózsiát, és nekivágjon a kalandnak. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk három meseszép túraútvonalat: az egyik a főváros területén, a Budai-hegységben visz (igen, tudjuk, „csalunk”, hiszen bár Budapest Pest megye központja, de hivatalosan nem része annak); aztán kicsit messzebb megyünk, egészen Kemencéig, hogy meghódítsuk a Börzsöny legmagasabb pontját; majd visszakanyarodunk, de maradunk Budapest határán kívül, és elmegyünk Nagykovácsiba, felmászunk a Nagy-Szénásra.

 

Hármashatár-hegy – pesthidegkúti Kálvária-hegy

A fővárosiak egyik kedvenc kirándulóhelye a HHH, valamint két népszerű kilátója, a Guckler Károly- és az Árpád kilátó. Mi most a Fenyőgyöngyétől kiindulva sétálunk végig a Guckler Károly-tanösvényen, majd két lehetőséget is mutatunk, hogy merre érdemes továbbindulni. A Fenyőgyöngyéhez a 65 és a 65A jelzésű busszal juthatunk el, onnan jobbra tartva a kék jelzés visz fel a zöld kereszttel jelzett tanösvény kiindulási pontjához.

 

A tanösvény gyerekek számára is nagyszerű kikapcsolódást jelent, hiszen a 3,5 km hosszú úton 14 interaktív ismeretterjesztő táblát találunk, amiken QR-kódokat is elhelyeztek, így még több érdekességet tudhatunk meg a környék élővilágáról, történetéről. Az út a Virágos-nyeregig vezet, ahonnan több lehetőség is áll előttünk.

• Továbbmehetünk a zöld sávon, amelyről egy adott ponton, a kissé már fakó piros biciklis jelzést követve, a Tök-hegy gerincén eljuthatunk a pesthidegkúti Kálvária-hegyig. Innen lenyűgöző kilátás nyílik nemcsak a Budaira, de a Pilisre, a Kevélyekre is. A Kálváriáról leereszkedhetünk Pesthidegkút-Ófaluba. Itt megtekinthetjük az 1736-ban épült római katolikus templomot, valamint a felújított Klebelsberg Kultúrkúriát is. Innen, ha még nem vagyunk fáradtak, érdemes átsétálni a hegyen (vagy felpattanni a 257-es buszra) Máriaremetére, és megcsodálni a neogót stílusban épült Kisboldogasszony-bazilikát.
• Egy másik lehetőség a körtúra: Virágos-nyeregnél elindulhatunk a sárga jelzésen balra, továbbra is követve a HHH vonalát. A sárga elvisz a Határnyeregig, jobb kéz felől majdnem végig lenyűgöző panorámában gyönyörködhetünk. Ez a szakasz érinti az Újlaki-hegyet, a siklóernyősök egyik kedvenc starthelyét, ahonnan csodás a kilátás többek között a Hármashatár-hegyi reptérre, a Vöröskővárra, az egész vidékre. Miután leereszkedtünk a Határnyereghez, a kéken visszafelé indulva az Árpád kilátót érintve érhetünk majd el a kiindulópontunkhoz, a Fenyőgyöngyéhez. Ha pedig a Határnyeregnél jobbra tartva indulunk el a kéken, akkor az erdőn át lejuthatunk a hűvösvölgyi villamos- és buszvégállomáshoz.

DF-tippek:

• Vigyél magaddal kulacsot! A Fenyőgyöngyénél van kút, itt mindenképp töltsd fel, mert utána jódarabig nem lesz vízvételi lehetőség.
• Ha terepfutni indulsz, bármelyik útvonalat is választod, nem fogsz csalódni. Akadnak technikásabb szakaszok – például az Újlaki-hegyről fel és le, vagy ha a Kálvária-hegy felé indulsz, akkor a már említett piros biciklis jelzéssel ellátott út bizonyos részei, valamint az utolsó néhány stáció –, és persze a lábad elé kell nézned, de alapjában véve jól futható, klassz terep, „csapatós” etapokkal is tűzdelve.

 

Kihívás a Börzsönyben: a Csóványos és a Csarna-völgy

A Hármashatár-hegyi túránknál jóval komolyabb kihívást, egész napos programot kínál a Kemencéről induló útvonal, amely a központi kaldera mentén haladva éri el a Pest és Nógrád megye határán elhelyezkedő, 938 m magas Csóványost.

 

Ez egy hosszú, majdnem 18 km-es túra, érdemes reggel nekivágni, vizet, ennivalót vinni magunkkal. Igen szép kihívásnak nézünk elébe, hiszen az útvonal 833 m szintemelkedést tartalmaz – és vannak nehezebben járható szakaszai, főleg a Csarna-völgy felső részén, tehát elkél egy masszív túrabakancs. De odafigyeléssel és óvatossággal megelőzhető a baj.

Kiindulási pontunk a kemencei ifjúsági tábor, innen vágunk neki a túrának a zöld sáv jelzésen a Csóványos felé. Zöldellő tölgyesen keresztül jutunk el először a Godóvár tömbjéhez, majd egy kemény kaptató után jutunk fel az Esztergályosra. Ezután a Börzsöny második legmagasabb pontja, a 916 méteres Magosfa következik (a másik neve Tátralátó – télen, amikor csupaszak a fák és az idő is kellően tiszta, láthatók innen a Tátra vonulatai): itt egy bronzkori kősánc maradványai idézik meg a régmúltat. Továbbhaladva hamarosan elérjük a Csóványos csúcsát, rajta pedig a geodéziai mérőtoronyból kialakított kilátót.

 

Miután kigyönyörködtük magunkat, a kék háromszög jelzésén megkezdjük az ereszkedést a Csarna-völgybe. Többször is belefuthatunk majd az egykor itt haladó kisvasút sínpárjának „romjaiba”: az 1990-es években árvizek okoztak hatalmas kárt a pályában, aminek kopott maradványai furcsa, mégis különleges látványt nyújtanak. A Magashídi-réttől a kék kereszt jelzésen visz tovább az utunk, egészen a kulcsosházként működő Hamuházig, ahonnan pedig a kék sáv jelzésen térünk vissza a kiindulási pontunkhoz, a kemencei ifjúsági táborhoz.

A csóványosi túra minden fontos részletéről ide kattintva tájékozódhatsz.

 

DF-tipp:

Ha egy egész hétvégét szánsz a Börzsönyre – megéri! –, akkor a csóványosi túrát követően érdemes átutaznod Királyrétre, ott megaludni egy éjszakát, majd másnap meghódítani a Nagy Hideg-hegyet. Az útvonalat ide kattintva ismerheted meg.

 

Nagy-Szénás körtúra Nagykovácsiból

Elhagyjuk Budapest közigazgatási határát, de nem megyünk túl messzire: irány Nagykovácsi! Aki nem autóval megy, az is rendkívül egyszerűen eljuthat a nagyközségbe, mégpedig Hűvösvölgyből, a 63-as autóbusszal.

 

A nagyjából 9 km-es túránk a Tisza István térről indul, a zöld sávon haladunk. Majd az Antónia utcánál a piros sávra váltunk át, és ezen megyünk tovább, elérve a Nagyszénási tanösvényig, amelyen eljutunk a gerincre. A táj – főleg a Börzsöny vadregényes jellegéhez képest – egészen szelíd, szép időben már-már „tündéri”, az út pedig remekül járható. A piros jelzés visz fel tehát az 550 m magas Nagy-Szénásra, útközben érintjük az 1926 és 1979 között működő, egykori Nagyszénási turistaház helyét, ahol ma emlékfal és -tábla áll. Innen már csak egy rövid kaptató, és fent is vagyunk a Nagy-Szénás kopár fennsíkján.

A kilátás itt is csodálatos: nem messze a Nagy-Kopasz, rajta a Csergezán Pál kilátóval (az is egy nagyszerű túra!), de látni többek között a Hármashatár-hegyet, a Kevélyeket, a Gerecse északi vonulatait is. Ez a túra szuper családi kiruccanás, a Nagy-Szénás és a róla levezető lankák kiváló helyszínek például sárkányeregetéshez.

A körtúránk második szakasza, amely a kék jelzésen visz tovább, ha lehet, még az elsőnél is szebb: rétek, mezők, színpompás vadvirágok, árvalányhaj veszik körül a túrázót. Amint elérjük a kék kereszt jelzést, azon haladunk tovább, egészen addig, míg az a sárga jelzésű erdészeti útba nem torkollik – eltéveszthetetlen, hiszen egy forgókapunk kell átkelnünk. Itt balra, lefelé kanyarodunk vissza Nagykovácsi felé.

 

DF-tipp:

A Nagy-Szénási körtúra szuper választás terepfutáshoz. A táj gyönyörű és változatos, az útviszonyok kiválóak, nem túl technikás a terep. Természetesen akad benne szint, értelemszerűen főleg az első felében; de az emelkedős szakaszokat egyrészt nem kötelező megfutni, másrészt az ereszkedés a Nagy-Szénásról a Kutya-hegyen át az erdők-mezők ölelésében tényleg minden felfelé kutyagolásért kárpótol.

 

Ne feledjük: mi csak látogató vagyunk a természetben, amit odaviszünk, azt hozzuk is el, azaz szemetelni tilos! Ne térjünk le a kijelölt túraútvonalakról, ne károsítsuk meg a növényzetet, ne zavarjuk meg az erdő állatait. Bárhova is megyünk, indulás előtt érdemes tájékozódni az adott tájvédelmi körzet honlapján vagy közösségi oldalán az aktuális hírekről.