1. Legyen ura a reakcióinak!
Nem szabad minden kudarcélményt mérhetetlen tragédiaként felfogni, és a jégkrémes dobozhoz nyúlni. Bármilyen legyen is a helyzet, ön választja meg, hogyan reagál rá, hogyan értékeli, mekkora jelentőséget tulajdonít neki. A negatív eseményekben is érdemes meglátni a pozitívumot, a tanulságot, a hajtóerőt. Soha ne a teljes összeomlást válassza, hanem az építő megoldást, a válságból kivezető utat.
2. Érzelmi reakció helyett keresse a megoldást!
Soha ne nézze ölbe tett kézzel, ahogy összecsapnak a feje felett a hullámok. Attól sem lesz jobb a helyzet, nem lesz kifizetve a számla vagy elsimítva egy vita, ha az evésbe menekül. Tegye fel a kérdést: mit teszek, ha nehéz helyzetbe kerülök? Csak érzelmileg reagálok rá (azaz bánatomban, dühömben eszem), vagy tenni is szoktam valamit?
3. Lassítsa le a gondolkodását!
Meg kell tanulnia lelassítani a gondolkodását, hogy kiegyensúlyozottam, megfontoltan hozhassa meg a döntéseit. Figyeljen oda a gondolatai tartalmára, értékelje ki reagálásait, és változtassa meg érzelmi reakcióit.
4. Vizsgálja meg és alakítsa át reflexszerű gondolatait!
Gépiesen előtörő gondolatait – például: „nekem úgysem sikerül lefogynom” vagy „az én családomban mindenki belebukik a fogyókúrába” – vizsgálja meg a következő négy kérdés alapján:
- „Megfelel a gondolatom az igazságnak?”
- „Jól szolgálja ez a gondolat az érdekeimet?”
- „Elősegíti és védi az egészségemet?”
- „Segít ez a gondolat a súlycsökkentésben?”
Ha megvizsgálja érzelmi reagálásait, és összeveti a valósággal, megváltozik a felfogása, az ítélkezése és az önértékelése, azaz kiszabadul a negatív érzelmek uralma alól.
5. Szabaduljon meg a kellemetlen érzelmektől!
Lezáratlan érzelmi ügyeit, sérelmeit meg kell oldania, mert ezek felemésztik testét és lelkét egyaránt. Ne hagyja gyógyítatlanul az érzelmi sebeket és megoldatlanul a konfliktusokat.