1. A kalóriabevitel nem megfelelő mennyiségű. A legtöbb sportoló nincs tisztában a napi energiaigényével. Nem tudja, hogy szervezete mennyi kalóriát éget el nyugalomban és edzés alatt. Így azt sem nem tudja, hogy naponta mennyit is kellene ennie.

2. Az étkezések helytelen időzítése. A megfelelő tápanyagbevitel mellett az időzítésnek is hatalmas szerepe van. Edzések alatt csaknem tízszeresére emelkedik a kalória felhasználásunk, ugyanakkor nem tudunk emészteni, és a felszívódás képessége is sokat romlik. Nemcsak az a fontos, hogy edzés előtt a lehető legtökéletesebben feltöltsük a tápanyagraktárakat, hanem az is, hogy az edzéshez szükséges, minőségi tápanyaggal lássuk el magunkat. A hibás tápanyag-időzítés romló edzésteljesítményhez, csökkenő regenerációhoz vezet.

3. Elmarad a hidratálás. Edzések közben szeretnénk pótolni az elégetett szénhidrátokat, általában valamilyen cukortartalmú sportital segítségével. A túl híg sportitalokkal minimális mennyiségű energia vihető be, míg a túl magas szénhidráttartalmú italok ahelyett hogy elősegítenék a folyadék felszívódását, pont ellenkező hatást váltják ki: a környező szövetekből folyadékot szívnak el. Ilyenkor a sportoló elpilled, erőtlennek és álmosnak érzi magát, hasa felpuffad. Ennek elkerüléséhez a sportital ozmotikus erejét célszerű megadott határok között tartani.

4. Akkor eszem, ha éhes vagyokeffektus. Az éhség a legrosszabb ingere a táplálékfelvételnek. A túlsúlyos emberek jellemzően többet gondolnak az evésre és hamarabb megéheznek, míg a vékonyabb sportolók rendre kevésbé érzik magukat éhesnek. A tápanyagbevitelt a felszívódási paramétereknek megfelelően a sportoló napirendjéhez kell igazítani. Pontosan kiszámítható, hogy milyen mennyiségű és típusú szénhidrátot kell alkalmazni 2 órával edzés előtt, és milyet 30 perccel előtte. Mit és mennyit kell bevinni edzés után 5 percen belül, és az edzést követő 2 órában. Az éhség kerülendő, a lehető legrosszabb visszajelzés a sportoló számára.

5. A táplálék nem megfelelő hasznosulása. Sok sportoló azt gondolja, ha elfogyaszt egy adag rántottát, akkor a benne található tápanyagok mind felszívódnak, tehát a teljes tápértékét hasznosítani fogja. Ez nem így van. Az egyes fehérjeforrások emészthetősége nagyban eltér, egy tojásban például 6 gramm fehérje van, melynek felszívódásához csaknem 2 órára van szükség. Könnyen előfordulhat, hogy a sportoló bevisz egy nagy adag értékes fehérjét, szénhidrátot és zsírt, de ennek csak a töredéke hasznosul ténylegesen. A tervezés során tehát figyelembe kell venni a felszívódási paramétereket is.

6. Félelem a túladagolástól. Sokan gondolják azt, hogy a túl sok vitamin megárt. A valóság ezzel szemben mást mutat: a lakosság jelentős része magnézium és D3 vitamin hiányban szenved. A gyümölcsök és zöldségek vitamintartalma töredéke az 50 évvel ezelőtt mért értéknek. A városlakó sportolók többsége nem eszik minden nap friss, nyers gyümölcsöt és zöldséget. Többségük vitaminbevitele nem éri el a nem sportolók szintjét sem. A vitaminok természetesen túladagolhatók, de a túladagolás egy szakirodalmi ritkaság, melyre élő példát felnőtteknél nemigen látunk.

7. Túlértékeljük a gyümölcsöket. Hajlamosak vagyunk túlértékelni a gyümölcsök tápanyagtartalmát. Egy almában 3-5mg C-vitamin van, egy paradicsomban 0,08 mg B6 vitamin található. Ezen értékek minimum százszorosára van szüksége a sportolóknak. A vitaminok nélkülözhetetlenek a megfelelő regeneráció fenntartásához, az anyagcsere folyamatok katalizálásához. A nem megfelelő vitamin ellátottság rontja a szervezet adaptációját és regenerációját, fáradttá teszi a sportolót.

8. Ismeretlen a verejtékezés mennyisége. A legtöbb sportolónak fogalma sincs arról, mennyi folyadékot veszít edzések közben. A testtömeg 1,5%-át elérő verejtékezés már mérhető teljesítmény romlást okoz, míg a 2%-ot meghaladó verejtékezés már láthatóan és érezhetően csökkenti a csúcsteljesítményt és az idegi koordinációt. A folyadék felszívódás üteme lassabb mint a verejtékezés, ezért az edzés során a kiszáradás elkerülhetetlen. A számok ismeretében megfelelő elő-hidratációs stratégia állítható fel, amivel a kritikus dehidratáció megelőzhető vagy jelentősen késleltethető.

9. Kihagyja az étrendi lehetőségeket. Speciális étrendi intervenciókkal támogatni tudjuk a regenerációs folyamatokat. Tudjuk csökkenteni a fáradás ismert formáit, enyhíthetjük a centrális fáradtságot, és a perifériás, izomzatot érintő kifáradást. Sokat tehetünk a mentális teljesítmény javításáért, fokozhatjuk a szellemi összpontosítás mértékét és csökkenthetjük a szellemi kifáradást. Az ízületek védelme érdekében előre felkészülhetünk a megerőltető időszakokra, de a sérülést követő időszakban is rendkívüli módon felgyorsíthatjuk a sebgyógyulást.
Képesek vagyunk támogatni a keringést, a jobb oxigénszállítás érdekében. Hatással vagyunk az élsportra jellemző negatív hormonális eltolódásokra, és képesek vagyunk hatékonyan támogatni az immunrendszer munkáját a stresszes verseny időszakokban, vagy a hideg téli hónapokban.

10. Versenyétrend összeállítása nem megfelelő. A felkészülési időszak étrendje teljes egészében eltér a versenynapok étrendjétől. A verseny során a sportoló szervezetét fel kell tölteni a szükséges célzott, prémium tápanyagokkal, és el kell távolítani minden olyan felesleges salakot, ami lassítja, terheli, akadályozza szervezetét. A versenyétrend összeállítása lassan tudományággá fejlődik, és nagyon sokat adhat a pengeélen táncoló sportolónak.

Mit sportoljon a gyerek? Olimpikonok segítenek dönteni!

Ismerjétek meg a legsportosabb 67 éves nagymamát

A listát a Scitec Institute Sport- és Táplálkozástudományi Intézet állította össze, amely a Magyar Olimpiai Csapat hivatalos sporttáplálkozási tanácsadójaként segíti a versenyzők eredményes felkészülését.