A túlevést gyakran az okozza, hogy nem vagyunk tisztában alapvető ismeretekkel a cukrokról, zsírokról, édesítőkről. Meg azzal sem vagyunk egészen tisztában, hogy miből mennyit kellene ennünk. Sokan gondolják azt, hogy ha salátát ettek ebédre, akkor semmi gond a sütivel, mert a kettő együtt pont annyi kalória, mintha egy rendes főételt ettek volna. ez sajnos nem így van. De ha tudjuk is ezt, akkor is érhet bennünket meglepetés. Tegyük tisztába, hogy a mennyiség eltúlzása mellett mi is vezethet még túlevéshez.
A mesterséges édesítőszerek
A mesterséges édesítőszerek által kiváltott édes íz könnyen becsaphatja a természetes érzékelésünket. Igaz, hogy energiaszegények ezek a porok, tabletták, de 200-szor, sőt olyan is van, amelyik 7000-szer édesebb a cukornál. Ez pedig gyengíti a szervezet azon képességét, hogy reálisan értékelje az éhséget, a sóvárgást, mi magunk pedig az elfogyasztott mennyiségeket. A mesterséges édesítők növelik az édes íz iránti vágyódást és az étvágyat, mondják a kutatók. Azaz, ha sokat fogyasztunk ezekből, a testünk idővel egyre nehezebben tudja értelmezni, mikor kell abbahagyni az evést.
Szigorú diéták
Mi más lenne a megoldás, ha nem ez? Egy szigorú diéta egészen biztosan megakadályozza, hogy többet együnk a kelleténél. elméletben mindenképpen. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a többség belebukik a túl nagy megvonással járó diétákba. Hogy miért? A rendkívül alacsony kalóriatartalmú étrend beindítja mind a biológiai, mind a pszichológiai éhséget és sóvárgást, mondják a szakértők. Aztán eljön az a pillanat, amikor robban a helyzet, a kimerítő éhezést falásrohammal zárjuk le, minden mértéket elveszítve.
Mit mire cserélünk?
A diétázók többsége nem veszi észre, hogy a jóllakottság nem csak azt jelenti, hogy tele a hasam valamivel. A jóllakottság, a gasztronómiai élmény az ízekből, a textúrákból, a tálalásból áll össze. Ha valaki egy ropogós chipsre vágyik, és helyette – okosan – az almát választja, az jó döntés. Csakhogy nem elégül ki a ropogtatás iránti igénye, így az alma után keres gyorsan valamit, mondjuk egy kis müzlit. Vagy éppen sokat. Máris beindul a falás. Nem azt mondjuk, hogy jobb, ha megeszi a chipset, hanem azt mondjuk, hogyha hiányzik a sós ropogtatnivaló, akkor erre keressünk alternatívát. Ne győzzük meg magunkat, hogy jó lesz az alma is, hanem készítsünk zeller-, édesburgonya- vagy cukkinichipset.
A hormonok megtréfálnak
Ha a hormonrendszerünk működése elhagyja az egészséges tartományt, az rögtön megmutatkozik abban is, hogy furcsa táplálkozási szokásokat veszünk fel. Vagy a nagyon zsíros ételeket favorizáljuk, vagy állandóan édességeket ennénk. Ha orvosi felügyelettel visszaáll a rend, sokkal könnyebb lesz a normál mennyiségre is visszaállni.
Álmatlanság
A Mayo klinika egyik tanulmánya arról számol be, hogy akik 80 perccel kevesebbet aludtak az optimálisnál, átlagosan 548 extra kalóriát vittek be a következő napon. Lehet, hogy azért, mert a kevés alvás csökkenti a leptin hormon szintjét, amely alapvető fontosságú az éhségérzet felismerésében.
Intenzív edzés
Sokan esnek abba a csapdába, hogy mozgás után bűntudat nélkül esznek mindent. óriási tévedés, és meg is lesz a következménye. Az edzés után hamar jelentkezik az éhség, és ha ezt magas szénhidráttartalmú étellel, mondjuk egy nagy adag fagyival csillapítjuk, akkor egy dekát sem fogunk fogyni. szakértők szerint a legtöbb túlsúlyos ember túlbecsüli, hogy mennyi kalóriát éget el mozgás közben, és alulbecsüli, hogy mennyit fogyaszt. Egyes kutatások szerint a futópadok sem mutatják mindig a pontos értékeket, átlagosan 13 százalékkal becsülik túl a ledolgozott energiát, míg az elliptikus gépek akár 42 százalékkal is.