Mindenki, aki próbált már lefaragni néhány kilót, tudja, hogy a megfelelő étrend megtalálása, személyre szabása legalább annyira nehéz, mint erőt venni magunkon és hetente többször lemenni az edzőterembe. Megannyi csodadiéta hirdeti magát, mint az egyetlen és örök érvényű megoldás a pluszkilók ellen, ezekre azonban kár is a szót vesztegetni, hiszen az az étrend, ami néhány hét alatt öt-hat kiló súlyvesztést ígér, az minden, csak nem egészséges.
Az étrendek között azonban találni egészségesebb megoldásokat is, amelyek könnyen életmóddá szelídülhetnek a kezdeti szigorúság után. Ezek a diéták nem véletlenül népszerűek hosszú évek óta, ám ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek ajánlottak. Lehet, hogy az egyik barátnőnknek bejött a keto, míg a másik az időszakos böjtre esküszik, de egyáltalán nem biztos, hogy nekünk is ugyanilyen sikerünk lesz ezekkel az étrendekkel.
Most a legnépszerűbb diétákat vesszük sorra, melyik mit kínál, kinek ajánlott és kinek nem a kipróbálásuk. Azt azonban nem árt megjegyezni, hogy a hosszú távú sikert, a jojóeffektus elkerülését csak úgy érhetjük el, ha nem időszakos diétáktól reméljük a boldogságot, inkább életmódot váltunk, amelybe átemelhetünk bizonyos elemeket kedvenc diétánkból.
Mielőtt belevágunk bármelyik diétába, kérjük ki orvosunk vagy dietetikusunk véleményét, és időnként tegyük fel magunknak a kérdést: élvezzük még az új étrendet? Valóban fenntartható ez az életmód? Javult a közérzetünk a fogyás mellett?
Ketogén diéta
Az elmúlt néhány évben lett népszerű a keto diéta és nem úgy tűnik, hogy mostanában áldozik le a csillaga. Pedig megalkotói elsősorban nem a fogyókúrázók kezébe szerettek volna új eszközt adni: az epilepszia étrend általi kordában tartása volt a cél.
Ez az étrend a zsírbevitelt megemeli, a szénhidrát mennyiségét viszont csökkenti. Vagyis jöhet az avokádó, a sajtok, de még a bacon is, viszont tiltólistás a teljes kiőrlésű kenyér és tészta, a péksütik, illetve a magas szénhidráttartalmú zöldségek, no meg a feldolgozott élelmiszerek. Követői esküsznek rá, hogy a kezdeti fáradékonyságot és enerváltságot néhány héten belül kicsattanó energia követi, a fogyás beindul, a sportban hatékonyabbak leszünk, ráadásul egészségesebbek is, hiszen a testzsírszázalékunk csökken a ketózisnak köszönhetően.
De mivel egy betegség kezelésére, tünetei enyhítésére találták ki a ketót, nagyon fontos, hogy csak jól összeállított étrendet kövessünk. Mielőtt belevágunk, mindenképpen kérjük ki orvosunk véleményét és szakértő segítségét. Egy rosszul összeállított étrend több kárt okoz, mint hasznot.
Bár évek óta népszerű a ketogén diéta, kevés a hosszú távú hatásaira vonatkozó kutatás, illetve eredmény.
Kinek ajánlott?
Nem lesz baja a ketóval annak, aki egyébként sem a tészták, kenyerek szerelmese, aki nem bánja, ha többször eszik kisebb adagokat. Az irodai munkát végzőknek is kifejezetten tetszhet ez az étrend. Aki nem végez komoly fizikai munkát, bírni fogja a diétát.
Kinek nem ajánlott?
Természetesen szenvedni fognak tőle a tésztaimádók, és a sportolók – akik sok szénhidrátot ettek korábban – sem biztos, hogy jól bírják majd ezt a diétát az első hetekben. Nem ajánlott a keto cukorbetegeknek és azoknak, akik tápanyaghiánnyal küzdenek, hiszen a sok zöldség és gyümölcs kiiktatásával fontos vitaminoktól, ásványi anyagoktól fosztjuk meg a szervezetet. Várandós anyáknak és szívbetegeknek kifejezetten nem ajánlott ez a diéta.
Paleo
Az új évezred egyik legnépszerűbb étrendje a tízezer évvel ezelőtt élt emberek „diétája”. A paleo szerint megenni csak azt érdemes, amit vadászó, halászó őseink is fogyasztottak. Ők nem gyakran ettek tejterméket, hüvelyes zöldségeket, gabonaféléket – szóval ezek mind tiltólistás ételek a paleolit diéta szerint.
Azonban az emésztőrendszer megfelelő működéséhez kifejezetten fontosak a rostban gazdag és probiotikus alapanyagok – ezek az élelmiszerek hiányoznak a paleóban, ami tiltja a teljes kiőrlésű gabonát és a tejtermékeket. Azzal, ha teljes élelmiszercsoportokat zárunk ki az étrendünkből, hosszú távon nem biztos, hogy jót teszünk az egészségünknek.
Kinek ajánlott?
Ketósok előnyben: a paleo étrend kihívásait könnyebben veszik azok, akik amúgy is kevesebb szénhidrátot ettek, viszont örömmel fogyasztanak húst, halat. Különbség viszont, hogy a paleo étrendben kifejezetten fontos szerepet kap a gyümölcs és a nyers zöldség, a magvak és a diófélék.
Kinek nem ajánlott?
A magas zsírbevitel miatt nem javallott a paleolit diéta a magas vérnyomással küzdőknek vagy akiknek magas a koleszterinszintjük, illetve azoknak, akiknél nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki szív- és érrendszeri megbetegedések.
Mediterrán étrend
Diéta, ami valójában nem is diéta, inkább életmód. A déli, mediterrán országokban népszerű ételek képezik a vázát, és szigorú korlátozás nincs benne. A lényeg, hogy minőségi, egészséges és finom ételeket együnk, ügyelve persze a mennyiségre. A mediterrán étrendben kevés a feldolgozott élelmiszer, követői inkább az otthon készült fogásokra esküsznek. Ami egy konyhából sem hiányozhat: sok-sok zöldség, gyümölcs, halak és tengeri herkentyűk, teljes kiőrlésű gabonafélék, egészséges zsírok, magvak. Vagyis a mediterrán diéta inkább a súlyunk megtartásában segít, mindemellett csökkenti a vércukor- és koleszterinszintet, valamint a szervezet gyulladásait.
Ugyanakkor a minőségi alapanyagok, a halak és a tenger gyümölcsei, a különféle magvak igencsak drágák lehetnek, így a mediterrán étrend nem az olcsó kategóriába tartozik. És ne feledjük, hogy habár ez az étrend engedélyezi az alkoholfogyasztást, jobb, ha nem iszunk mindennap egy nagy pohár vörösbort.
Kinek ajánlott?
A mediterrán étrend annyira könnyű és egyszerűen variálható, hogy szinte bárki számára ideális. Aki nem szereti a szigorú diétákat, aki ritkábban főz otthon és gyakrabban jár étterembe, annak nem lesz gondja, hiszen a mediterrán diéta által engedélyezett alapanyagok, ételek szinte mindenhol kaphatóak.
Kinek nem ajánlott?
Az előzőekből következik, hogy aki szereti a rendet és az organizált étrendet, annak a mediterrán étrend túl laza lehet. Annak sem lesz egyszerű dolga, aki nem szereti a halakat, kagylóféléket, és inkább félkész ételeket vásárol, minthogy otthon főzzön.
Időszakos böjt
A böjtölős diétáknak milliónyi változata létezik. Van, aki a napját osztja fel evős és koplalós időszakra, van, aki a hetét rendezi így, megint mások a többnapos, akár hetes böjtre esküsznek. A kutatások szerint a böjtidőszakok segítenek csökkenteni a vércukorszintet, a szervezet gyulladásait, és még a fogyást is felgyorsítják. Egy-egy böjtölős nap kifejezetten üdítő lehet, ha az azt megelőző időszakban összevissza ettünk sokat és sokfélét.
Mielőtt belekezdünk bármiféle böjtbe, mindenképpen egyeztessünk orvossal vagy dietetikussal, kérjünk segítséget a megfelelő étrend összeállításában. Ahogyan a ketóra, úgy a böjtre is igaz, hogy a nem jól összeállított étrend kifejezetten ártalmas lehet az egészségünkre – még akkor is, ha eleinte súlycsökkenést tapasztalunk. Az ételmegvonás hosszú távon falási rohamokhoz vezethet, illetve betegségeket okozhat, ha hasznos tápanyagokat vonunk meg a szervezetünktől.
Kinek ajánlott?
Aki amolyan „összevissza” életet él: sokat utazik, vagy munkájából kifolyólag minden napja más és más, így nincs hozzászokva, hogy azonos időpontokban egyen. Aki egyébként sem szeret reggelizni, annak nem okoz gondot a 12–16 órás időszakos böjt. Azoknak is beválhat, akik szeretnek jókat enni, nem visszafogni magukat, viszont nem bánják, ha a kilengést egy rövidebb koplalással kell jóvátenni.
Kinek nem ajánlott?
Gyerekeknek, időseknek, terhes nőknek, cukorbetegeknek és azoknak, akiknek nem fogyni, hanem inkább hízni kellene. A böjt kifejezetten ártalmas lehet annak, aki korábban evési zavarral küzdött, illetve aki hajlamos a túlevésre.
