A csoki az érzékek több frontján is támad:
- lágyan olvadó, harmonikus ízével olyan, mint egy érzéki csók – ellenállhatatlan,
- fokozza a szexuális vágyat és a teljesítőképességet,
- rövid időre megnyugvást biztosít – a boldogsághormon által kiváltott kellemes érzéshez hasonló hangulatot biztosít.
Hozzászokni rendkívül könnyű, és a hiánya megvonási tüneteket is okozhat. Ezt a hatást a csokiban található, a marihuánához hasonlóan eufórikus hatást kiváltó cannabinonid alkaloida okozza, melyhez hozzájárul a csoki teobromin- és koffeintartalma is.
Köztudott persze, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos, és finom csokoládé nálunk is kapható bőven. Ezek közül, mi magyarok, a tejcsokoládét (78%) és az étcsokoládét (40%) fogyasztjuk a legszívesebben, de nem vetjük meg a fehér csokoládét (28%) sem.
A különböző csokoládék 100 g-jának energiatartalma – összetételüktől függően – 2400-2600 kJ (570-620 kcal) között mozog. Ezért a felhasznált energia azonnali pótlására, a fizikai teljesítőképesség aktuális erősítésére előnyösen alkalmazható, számításba véve kedvező emészthetőségét és tápanyagainak gyors felszívódását.
Előnyös hatások
Már a francia „chocolatiére”-ek is ismerték a csokoládé élettani hatásait, de mára már bizonyított tény, hogy 100 gramm étcsokoládé olyan mértékben csökkenti a vérnyomást, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21 százalékkal lesz alacsonyabb. A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvak gazdagok B1-, B2-, B6-vitaminokban, amelyek erősítik az immunrendszert. E-vitamin- és ásványianyag-tartalmuk (magnézium, kálium, kalcium és réz) hatékony antioxidáns (szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásai ellen való védelemben), a réz, mint nyomelem, elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. A sötét étcsokoládé pedig frissítő hatású theobromintartalmának köszönhetően hangulatjavító hatású.
Az eredeti csokoládé, azaz az étcsokoládé – ha nem számítjuk a fűszereket – a kakaóporon, kakaómasszán és kakaóvajon (kakaószármazékokon) kívül legfeljebb cukrot tartalmaz. Az étcsokoládék annál igazibbak, minél több a kakaóanyag, és minél kevesebb bennük a cukor. Az étcsokoládé kakaótartalma legalább 43%-os, de ideálisabb, ha 55-75% közötti. A keserű csokoládék kakaótartalma még magasabb, 85-90%. Minél magasabb a kakaótartalom, élettanilag annál jobb minőségű a csokoládé.
A fekete vagy étcsokoládé tápanyag szempontjából kiváló! A magas kakaótartalommal arányosan az íze is egyre keserűbb, a kakaó aromás vegyületeinek köszönhetően. Egy tábla csokiban mintegy 800 mg található ezekből a vegyületekből. Egészségre gyakorolt hatásuk pedig abban áll, hogy erősen antioxidáns hatásúak. A réztartalmú vegyületek közreműködnek a szabad gyökök elleni harcban, a magnézium (mintegy 100-180 mg/tábla) pedig segít az idegeket egyensúlyban tartani, hiánya pedig a krómmal egyetemben édesség utáni vágyat is okozhat.
A fekete csokiban lévő glucid és lipid kombinációja lelassítja útját a vérben, és ezáltal korlátozza az inzulin (a „kövérséghormon”) termelődését. A kakaóban található csersav és fluor védi a fogzománcot is, ellentétben a cukorkákkal és bonbonokkal.
A 99%-os kakaótartalmú csokoládéban koncentráltan megtalálható a kakaó összes előnyös tulajdonsága – antioxidánsok és magnézium formájában.
Fotó: shutterstock
Segíti a szívet és az érrendszert
A csokoládé a polifenolok csoportjába tartozó flavonoidokat tartalmaz, amelyek szerepet játszanak a vérrögök képződésének csökkentésében, ezáltal hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez. Egyes kutatások szerint a tejcsokoládéban lévő polifenolok kevésbé hasznosulnak, mint az étcsokoládéban lévők, így a kedvező hatás elérése érdekében mindenképpen az utóbbiak fogyasztása javasolható. A csokoládé zsírsavösszetétele szintén kedvező a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, ugyanis 1/3 része egyszeresen telítetlen olajsav, ami nem növeli, sőt egyes esetekben inkább csökkenti a vér koleszterinszintjét. Az olajsav mellett ugyancsak jelentős mennyiségben található a csokoládéban a telített zsírsavakhoz tartozó sztearinsav és palmitinsav is. A sztearinsavról bebizonyosodott, hogy nem emeli a vér koleszterinszintjét, mérsékli a vérlemezkék összecsapódását, gátolja a vérrög kialakulását, és egy része egyszeresen telítetlen olajsavvá alakul. A palmitinsavval kapcsolatban megfigyelték, hogy csupán a magas koleszterinszintű emberekben okoz további koleszterinszint-emelkedést, normál vérzsírszintű egyénekben hatása közömbös.
A tejcsokoládéban már kevesebb, de legalább negyedrész kakaószármazék és persze sok-sok tej és cukor is van, amely az étcsokoládéval ellentétben a tejcsokoládét olyannyira lággyá és krémes teszi, hogy az a szájban szinte azonnal olvadni kezd. A tejcsokoládé édes ízéhez kifejezetten jól illenek az olyan krémes töltelékek, mint például a mogyoró- vagy az eperkrém, de meglepően érdekes ízhatást kelt az édes gyümölccsel, például sárgabarack-ízesítéssel készített tejcsokoládé is.
A fehér csokoládét kakaóvajból és cukorból készítik, kakaópor hozzáadása nélkül.
A tejet nem tartalmazó csokoládékban egyáltalán nincs koleszterin. A tejcsokoládéban jelen lévő 30 mg/100 g sem nevezhető magasnak, összehasonlítva egyéb koleszterintartalmú élelmiszerekkel (húskészítményekben 70-150 mg/100 g, sajtokban 99-135 mg/100 g, vajban 230 mg/100 g, sovány sertéshúsban 68 mg/100 g, kenőmájasban 224 mg/100 g koleszterin van jelen).
Mikor, mennyit, milyet?
- Hetente 2-3 alkalommal kis mennyiségben nyugodt szívvel fogyaszthatjuk.
- Mindig minőségi terméket válasszunk: minél magasabb a kakaótartalma, annál jobb.
- Ne főétkezések helyett együnk csokit, hanem inkább az étkezések után, desszertként.
- Alkalmanként 1 adag ne egy egész tábla legyen, hanem egy szelet vagy néhány kocka. Soha ne gyümölcsök és zöldségek helyett együnk csokoládét!
- Amikor csokit eszünk, lassan majszoljuk, élvezzük az ízét.
- Ha mégis lelkiismeret-furdalást érzünk néhány falat csoki elfogyasztása miatt, menjünk el tornázni, futni vagy sétáljunk 30 percet a szabadban.
