Hirtelen sütés

Gyors, egyszerű, sokoldalú: forró serpenyőben, rövid idő alatt, hirtelen sütéssel készítjük el az ételt. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy az olaj, a zsiradék, amin kisütjük, nagyon forró legyen. Legjobb, ha minél kisebb, vékonyra szelt alapanyagokat – zöldségeket, húsokat – készítünk ilyen módon, hiszen ezek gyorsan átsülnek.Akad azonban árnyoldala is ennek a sütési technikának. A magas hőmérsékletre hevítés nem minden olaj esetében egészséges. A füstpontja minden olajnak más – ez az a hőmérséklet, amelyen az olaj égni kezd, és az így készült étel már káros az egészségre. Minél gyorsabban hevítjük az olajat, annál gyorsabban indul be az oxidáció. Legjobb, ha ehhez a sütési módszerhez olyan olajokat használunk, amelyek füstpontja 200 °C fölött van. (Magas füstpontú olajok). Az avokádóolajnak például még ennél is sokkal magasabb a füstpontja, 270 °C, a földimogyoróé és a kókuszolajé pedig 230 °C. Az alacsony füstpontúakat (például a szőlőmag-, az olíva-, a tökmagolaj) inkább salátaöntetként, ízesítőként használjuk.

Posírozás vagy buggyantás

Ez a viszonylag alacsony hőfokon (70–85 °C-on) való ételkészítés megfelelő a húsoknál, zöldségeknél egyaránt. Az ételt saját levében, zöldségalaplébe vagy vízbe áztatva főzzük, ügyelve, hogy a folyadék ne lepje el teljesen. Egészséges és jó választás, ha a lazacot, csirkemellet készítünk. A hús omlós marad, könnyen „reszelhető”, téphető, salátákhoz kitűnő. Fontos azonban, hogy folyamatosan fi gyeljük a húst készítés közben, ügyelve, hogy a belső hőmérséklet ne legyen magasabb csirke esetében 75 °C-nál, ha friss sertés- vagy marhahúst készítünk, akkor pedig a hús belső hőmérséklete 65 °C-on az ideális. Ezt a hőmérsékletet maghőmérővel tudjuk megmérni. Azért fontos, hogy a hús hőmérséklete alacsony maradjon, mert így lesz omlós, szaftos. Ez a technika tehát sokkal lassabb, de biztonságosabb, egészségesebb is. Ne feledjük, ha tejben vagy olajban, esetleg egyéb folyadékban pároljuk a húst, az pluszkalóriát jelent.

Gőzölés

Ez a szintén alacsony hőfokon való ételkészítés az egyik legegészségesebb választás: az étel a felszálló gőzben puhul, fő meg. A gőzölés során az étel egyáltalán nem érintkezik a lével, a gőzében puhul. Nincs szükség olajra, vajra, tejre, így nem csak egészséges, de diétás ételt is készíthetünk – a tányérra alacsony kalóriatartalmú fogás kerül. Nem változik meg az étel íze sem, illetve a zöldségekben található tápanyagok és vitaminok is megmaradnak a főzés során. (Ha forralással puhítjuk meg a zöldséget, talán gyorsabban elkészül, de a vitamintartalma csökken.) Amennyiben kevesebb ideig pároljuk, a zöldségek zsengébbek, roppanósak maradnak, húsfélék készítésénél azonban ügyeljünk, hogy rendesen megfőjön az étel a gőzben. Legjobb, ha egyszerre kisebb és kevesebb darabot gőzölünk.

Sütés

Az étel készülhet tűzhelyen vagy sütőben – az egyik leggyakoribb ételkészítési módszer. Használhatunk hozzá zsiradékot, de süthetjük fóliában, sütőzacskóban is. Ebben az eljárásban az étel 150–250 °C-on készül. A zsiradék használata miatt nem a legegészségesebb ételkészítési módszer (főleg, ha a bő olajban kisütött sült krumplira vagy rántott húsra gondolunk), ezért amennyire lehet, kevés zsiradékot használjunk. Ha zöldségeket sütünk, minél kevesebb olajjal tegyük. Itt is fontos, hogy folyamatosan szemmel tartsuk a készülő ételt, és ha véletlenül odaégetjük, dobjuk ki, mert az elszenesedett részek rákkeltők lehetnek – zöldségnél, húsnál egyaránt. Azért nem kell kerülni ezt az ételkészítési módszert, de próbáljuk minél kevesebb zsiradékkal megoldani, illetve más főzési eljárásokkal keverni.